Nem titok, hogy az elektromos autók közel sem fogynak olyan jól, mint ahogy azt a gyártók remélték. Magyarországon alig több mint egy tucat ilyen jármű rója az utakat, és még az egyik legnagyobb piacnak számító Egyesült Államokban is csupán 70,000 darabot adtak el eddig belőlük.
Ez bizony nagyon messze van az Obama elnök által kitűzött 2015-ös céltól, mely szerint addigra 1 millió elektromos autót szeretnének látni az utakon. És hogy mi okozza a technológia lassú terjedését? Ezt már sokan találgatták, a magas áraktól a megfelelő töltőállomások hiányán át a gyorsan lemerülő akkumulátoroktól való félelemig számos tényező megbújhat az elektromos autók népszerűtlensége mögött. De talán ezek mellett az is hozzájárul az alacsony eladási számokhoz, hogy a gyártók rosszul közelítik meg a potenciális vevőket. Minden hirdetés a hagyományos járművek alternatívájaként ábrázolja az elektromos autókat, ugyanazokat a csatornákat és módszereket használva, mint benzines vetélytársai. Lehet, hogy érdemes lenne tágabb értelemben gondolkozni. Nemcsak egy árammal tölthető kocsiként reklámozni a terméket.
Az utóbbi 60 évben ugyanis átalakult a közlekedés és a személyi járművek funkciója is. Az autó a szabadság szimbóluma volt, amivel olyan helyekre juthatunk el gyorsan és kényelmesen, ahová addig soha. És mindezt a saját vasparipánkon, amit senkivel sem kell megosztanunk. Az autó belső tere fontos privát közeg, amiben sokan majdnem annyi időt töltenek, mint otthon vagy a munkahelyen. Csakhogy az 50-es évek óta sokat változott a világ. Az évszázad közepén nagyjából 2,7 milliárd ember élt a bolygón. Ma ez a szám 7 milliárd. Becslések szerint 2040-re 9 milliárd embertársunkkal fogunk osztozni a Földön. Ez alatt ráadásul az urbanizáció is felgyorsult. Ma már a planéta népességének fele városokban lakik, egyre többen választják ezt az életmódot. 25 év múlva három emberből kettő minden valószínűség szerint többmilliós betondzsungelek lakója lesz.
Minél több a városi autós, annál nagyobbak a dugók. Minél nagyobbak a dugók, annál magasabb a levegőszennyezés, és az elpazarolt benzinköltség. Ezzel talán az emberek is egyre inkább tisztában lesznek, ahogy növekedik a metropoliszok népsűrűsége. Lehet, hogy az elektromos járművek marketingjét is érdemesebb lenne a hatékonyabb közlekedés, és nem a személyes szabadság szempontjából megközelíteni. A különösen nagy autókultusszal rendelkező Egyesült Államokból származó kutatások azt mutatják, hogy a mai huszonévesek közül egyre kevesebben vezetnek autót. 2001 és 2009 között a 16 és 34 év közöttiek által vezetett mérföldek száma 23 százalékkal csökkent. Ezeket a nagyvárosi fiatalokat egyre kevésbé érdekli az autók által nyújtott kényelem és szabadság, különösen akkor, ha van egyszerűbb és gyorsabb módja annak, hogy eljussanak A-ból B-be.
Néhány cég már próbálkozik azzal, hogy közlekedés hatékonyságára helyezze a hangsúlyt. A Car2Go például percdíjas, bérelhető elektromos kisautókat kínál, melyeket egy okostelefon alkalmazás segítségével koordinálnak. A járműveket egy kijelölt területen belül bárhol otthagyhatjuk, ahol egy másik bérlő már vezethet is tovább. A Getaround pedig egy olyan hálózatot épített ki, amellyel szomszédok kibérelhetik egymás autóját, így az folyamatosan használatban van, a tulajdonos pedig havi összegben megkapja a bérleti díjat. Ezek persze még fiatal üzleti modellek sok potenciális problémával, de egy olyan gondolkodásmódot tükröznek, amivel mind a jövő városlakója, mind a környezet jobban jár.