Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A papírhasználat növekedése egyre nagyobb terhelést okoz a környezetnek, hiszen egy kilogramm papír előállításához 5 kilogramm fára van szükség.
A papírgyártás mindezek mellett a világ teljes energiafelhasználásának 4 százalékáért felelős. Magyarországon évente 700 ezer tonna papírt használnak fel, egy ember évente átlagosan 60-70 kilogrammot, írja a felsofokon.hu. Iparági statisztikák szerint ebből a papírmennyiségből 400-450 ezer tonnát gyűjtünk vissza és hasznosítunk. Egy kis kitérővel nézzük meg hogy lesz a fából papír? A papírgyártás alapanyagai alapvetően növényi eredetűek. Alapanyagként elsődlegesen a különböző fafélék szolgálnak, egyéb növényi anyagok közül a nád, a len, a kender és a gyapot. A papír legfontosabb alkotója a cellulóz. Emiatt a papírgíártás elsődleges célja, hogy a növényi rostokban lévő cellulóz mellől az egyéb kísérő anyagokat eltávolítsák. A cellulózban gazdag anyagot a papírgyártás féltermékének nevezzük. A féltermék előállítása mechanikai és kémiai úton történik. Celllulóztartalmuk alapján facsiszolat, félcellulóz- és tiszta cellulóztermékeket különböztetünk meg. Ha a fát mechanikai úton, csiszolással, elemi rostjaira bontjuk, akkor facsiszolatot kapunk. Az így nyert rostok rövidek és roncsoltak, ezért a facsiszolatot olyan papír előállítására használják, amelyektől szilárdságot és időtálloságot nem kívánnak. Ilyen az újságpapír. A félcellulóz készítésekor az aprított faanyagot lúgos főzéssel tisztítják. Csökkentik a lignintartalmát, de nem toválítják el teljesen. A tiszta cellulóz készítésekor a lignin- és hemicellulóz tartalmat teljesen kivonják. A kioldást savas illetve lúgos főzéssel végzik. Az ilyen alapanyaból készített papír fehér és sima lesz.
A papírgyártás első lépése a nyersanyag előkészítése(különféle szárazanyagok rostálása). Második lépés a pépkészítés, melynek során a rostokat elemi rostokra bontják és őrléssel alkalmassá teszik a papírlap előállítására. Cél a csomómentes pép előállítása. Harmadik lépés a papír enyvezése és töltése. Az eljárás során a cellulózrostok közötti részt különféle anyagokkal kitöltik, majd enyvezik, hogy javuljon az írási képesség a papír ellenálló legyen a radírozással szemben. A negyedik lépésben megtörténik a papírlapok képzése. A papírlapot nagyteljesítményű, folyamatos üzemű, síkszitás papírgyártó géppel végzik. Ennek elülső részén az ún. szitaszakaszon a hígan folyó papírpép elterül és a benne lévő víz a szita rázó mozgása miatt átfolyik a szitán, egyúttal a pépben levő rostok is egyenletesebben terülnek szét. A sajtolószakaszon nyomóhengerek préselik ki a maradék vizet. Az utolsó szakaszon, a szárítószakaszon gőzfűtésű hengerek víztelenítik és simítják a papírt, melynek következtében sima, fényes felületűvé válik. Az eljárás végén a kész papírt lehűtik, majd felcsévélik. A színezés történhet a kész papír festésével vagy a pép színezésével.
Most nézzük meg hogyan lesz az így előállítot papírból újrapapír. A háztartásokban, intézményekben keletkezett papírhulladék között nagyon sokféle és különböző minőségű papír található. Pl. újságpapír, kartonpapír, stb. Nagyon fontos, hogy mielőtt ezeket a papírokat a szelektív tárolóba dobnánk, távolítsuk el közülük a fóliázott, laminált vagy felületkezelt papírokat. Valamint figyeljünk arra is, hogy ezek a papírok ne legyenek szennyezettek. A szelektív gyűjtőedényekből történő begyűjtés után a hulladék előbb gépi, majd kézi válogatáson esik át. Ezután fajták szerint bálázásra kerülnek. Innen kétféleképpen folytatódik az újrahasznosítás:
1. Pépesítik a bebálázott papírt, majd a papírgyártás hagyományos folyamatain keresztül félkész termékeket állítanak elő belőlük. A késztermékek nagy részét ezekből az újrahasznosított félkész termékekből állítják elő.
2. Pépesítés helyett ledarálják a bálázott papírt, majd a ledarált papírt magas hőmérsékleten összetömörítik. Ezekből a tömörített papírtáblákból készülnek többek között a tejes és üdítős dobozok.
Ha ennyi munka van az újrahasznosítással, akkor megéri?
A papírgyártáshoz rengeteg energiára van szükség, az újrahasznosított papírral azonban rengeteg fát és energiát takaríthatunk meg. Amíg egy tonna “rendes” papír előállításához 417 köbméter vízre, 1700 kiló fára, 717 kW energiára van szükség, addig az újrahasznosított papírhoz mindössze 100 köbméter vízre, 1150 kiló újságpapírra, 300 kW energiára. Ugye, mekkora a különbség? Márcsak ezért is megéri szelektíven gyűjteni a papírhulladékot!
Egyébiránt március 1-én Újrapapír Világnap van, amely a pazarló papírfogyasztásra és az újrahasznosítás fontosságára hívja fel a lakosság figyelmét.
