A Siemens új, rugalmas üzemű elektrolízis berendezésekkel ipari méretekben akar a szél- és napenergiából termelt elektromos energiával hidrogént előállítani. Az eljárásnak pocsék a hatásfoka, de jelenleg nincs rá más alternatíva.
Németországnak ambiciózus energiaügyi tervei vannak: 2020-ig az elektromos áram egy harmadának megújuló forrásból kell származnia, 2050-ig pedig a 80%-ának, amelynek jelentősen hozzá kellene járulnia ahhoz, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása drasztikusan csökkenjen. Mindazonáltal ez csak úgy sikerülhet, hogyha a szélturbinák és naperőművek által termelt energiának egy jó részét tárolni lehet, mivel a megújuló források energiahozama ingadozik. A Siemens most a hidrogén alapú köztes tárolók kiépítését forszírozza. Gyárépület méretű, óriási elektrolízis berendezéseknek kellene a szélturbinák és napelemek áramával vizet oxigénre és hidrogénre bontaniuk. A hidrogéngázt aztán megnövekedett energiaigény esetén gázerőművekben elektromos áram előállítására lehetne használni. Még idén két kísérleti egységnek kell az üzemet megkezdenie. 2015-ben a Siemens már 2 megawattos berendezéseket szeretne a piacra dobni, 2018-ra pedig jöhetnének a 250 megawattos rendszerek. A legnagyobb berendezések ezzel képesek lennének akár 100 szélturbina áramát hidrogénné alakítani.
Egy korábbi videónk a szélenergiáról:
[media id=105 width=600 height=400]A hidrogén vízbontás útján történő előállítása azonban jelenleg nem túl hatékony: a szokványos berendezésekben az energia kétharmada megy veszendőbe. Ezen kívül folyamatos áramszolgáltatást igényelnek. Az új Siemens-berendezéseknek ezzel szemben az ingadozó mennyiségű szélturbina-áram sem okoz gondot. A technológia lelke egy protoncsere membrán, amely hasonló azokhoz, amelyeket az üzemanyagcellákban alkalmaznak. A konstrukció annyira rugalmasan üzemeltethető, hogy a Siemens elmondása szerint, adott esetben akár az üzempontot meghaladó két-háromszoros terheléssel is működhet.
A teljes cikk itt olvasható.