Hogyan válhat az olajfűtésú lakóház környezetbarát épületté?

A kutatók négy forgatókönyv révén vizsgálták, hogy miként lesz zéró kibocsátású egy Lahtiban található lakóház.

Hibrid napelemes rendszerek akkumulátorral, elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

Finn kutatók különböző forgatókönyvek révén vizsgálták, hogy miként lehet egy finnországi olajfűtéses városi házat szén-dioxid-semleges épületté alakítani – számol be a PV Magazine. A szakértők egy összetett, a hidrogéntároló rendszerből származó hulladékhő visszanyerésével működő, fotovoltaikus rendszeren alapú, hálózattól független hőszivattyús rendszert is megterveztek, és kiszámították annak életciklus-költségét. A csapat arra jutott, hogy ez a megközelítés kevésbé jövedelmező, mintha a rendszer a hálózatra kapcsolódna. A Lappeenranta-Lahti Műszaki Egyetem egy helyi, a dél-finnországi Lahtiban található egyik, 18 lakásból álló, összesen mintegy 1100 négyzetméteres fűtött területű épületet vették alapul. Az egyik forgatókönyv 45 kW-os levegős hőszivattyúval és 78 kW-os elektromos kazánnal (EE0); egy másik 45 kW-os földhőszivattyúval és 33 kW-os elektromos kazánnal (EE1); egy harmadik 79 kW-os föld forrású hőszivattyúval (EE2); illetve egy negyedik 15 kW-os földhőszivattyúval, 16 kW-os elektromos kazánnal, 15 kW-os hővisszanyerő szellőzőrendszerrel, a tető további szigetelésével, valamint az ablakok és ajtók felújításával (EE3) számolt.

Minden egyes forgatókönyv esetében szimuláltak egy hálózaton kívüli, napelem-üzemű, üzemanyagcellával, akkumulátorral és hidrogénenergiatárolóval (HESS) ellátott rendszert, és megvizsgálták, hogy a hulladékhő miként hat az egyes elemek méretezésére. A kutatók az IDA ICE 4.8 épületteljesítmény-szimulációs szoftverrel hozták létre a jelenlegi épület kalibrált energetikai modelljét, a napelemes termelést a PVsyst programban szimulálták, míg a teljes rendszer modellező eszközét az Excel és a MATLAB segítségével alkották meg.

A rendszerben az üzemanyagcella télen, a csökkent napsütésben másodlagos energiaforrásként szolgálna, a keletkező hulladékhőt helyiségek és a használati meleg víz fűtésére fordítanák. A hulladékhő azért élvez elsőbbséget a rendszerben, mert hőmérséklete jobban illeszkedik a használati meleg vízéhez.
Az eredmények azt mutatják, hogy az EE0 325 kW-os, az EE1 és EE2 300 kW-os, az EE3 pedig 265 kW-os napelemes rendszert igényel, a hulladékhő jelentősen mérsékli a rendszer komponensdimenzióit. „Az üzemanyagcellából és az elektrolízisből származó hulladékhő visszanyerése csökkenti a más hőforrásokkal történő hőtermelés szükségességét, ami befolyásolja a villamosenergia-fogyasztást, ha a fűtés hőszivattyún alapul” – állítják a kutatók.

Ajánlott tartalom

Egyszerűen és olcsón szerelhetünk napelemeket a kerítésünkre

Az új csomag mindent tartalmaz, amire csak egy kerítésnapelemnek szüksége lehet.