Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A decentralizált energiatermelő rendszerek helyi energiafelhasználást tesznek lehetővé, felépítésük, működésük jól modellezhető. Az energiatervezés középpontjában egy optimum keresés áll, amely irányulhat az éves költségek minimalizálására, a nem helyi energiaforrások felhasználásának minimalizálására, vagy a beépített rendszerek hatásfokának maximalizálására. A decentralizált rendszer szintjei A decentralizált energiatervezés alsó határa a település szintű energiaellátás. Ezen a szinten Magyarországon a …
A decentralizált energiatermelő rendszerek helyi energiafelhasználást tesznek lehetővé, felépítésük, működésük jól modellezhető. Az energiatervezés középpontjában egy optimum keresés áll, amely irányulhat az éves költségek minimalizálására, a nem helyi energiaforrások felhasználásának minimalizálására, vagy a beépített rendszerek hatásfokának maximalizálására.
A decentralizált rendszer szintjei
A decentralizált energiatervezés alsó határa a település szintű energiaellátás. Ezen a szinten Magyarországon a napelemes erőművek a legelterjedtebbek, amelyek legalább a nagyobb intézmények (pl. óvodák, önkormányzatok, iskolák) energiaellátását biztosítják. A blokkszintű egység, amely általában azonos közigazgatási területen fekvő falvak egy csoportjának ellátását foglalja magában. Ahhoz, hogy az energetikai önellátás blokkszinten is teljesüljön, megfelelő energetikai hálózat, infrastruktúra szükséges.
Több ezer települést, vagyis számos blokkot felölelő tervezési egység a megyei szintű (district level) decentralizált energiatermelés. Megtervezése, szervezése és kivitelezése jóval bonyolultabb, mint a település szintű rendszernél: mindenképpen figyelembe veendők a területi elosztottság mellett az energiaigények alakulása, a környezeti hatások, a lokális energiaforrások minősége és felhasználhatósága, valamint az infrastruktúra-hálózat fejlettsége.
Attól függően, hogy milyen mértékű a decentralizáció, mennyire elterjedtek a technológiai megoldások, nemcsak település és magasabb szintű ellátásról beszélhetünk, de megkülönböztetünk hálózatra kapcsolt (grid connected, GC) és önállóan üzemelő (stand-alone, SA) rendszereket is.
Hálózatra kapcsolt decentralizált rendszerek
A hálózatra kapcsolt rendszerek két altípusát különböztethetjük meg. Az első típus a helyi igényeket kielégítő energiaszolgáltatásért felel, az esetleges többlet villamos energia a hálózatba kerül betáplálásra, hiány esetén pedig a hálózatból gond nélkül vételezhető. A másik típus középpontjában az energiairányító áll, aki több decentralizált energiatermelő alállomást irányít. Ennél az altípusnál a helyi igények figyelembevétele nélkül a termelőegységek a központi hálózatra termelnek, mint centralizált rendszerben a nagy erőművek.
Egy hálózatra kapcsolt rendszer az átviteli- és az elosztóhálózathoz is csatlakozik. Működése jelentősen függ az energiaforrások elérhetőségétől (ld.: időjárásfüggő megújuló energiaforrások), ezért előfordulhat, hogy az igények nem elégíthetőek ki hiánytalanul, ilyenkor szükséges vételezni a hálózatból. Az időjárásfüggő, volatilis megújulókat alkalmazó decentralizált egységek szükségszerűen kiegészülnek valamilyen stabilabb energiaforrással is (pl. biomassza erőmű), mivel a rendszer széles terhelési skálán üzemel optimálisan, a nagy terhelhetőségi lehetőségek kiaknázása hangsúlyos. A költségek elszámolása szaldós elven működik, a rendszerhasználati díjon felül a vételezett és a betáplált villamos energia különbözetét kell megfizetni.
Önálló decentralizált rendszerek
Az önálló decentralizált rendszerek tulajdonképpen tervezett szigetüzemben működő egységek. A legelszigeteltebb helyeken, ahol nincs kiépült villamos hálózat, nyújthat megoldást az energiaellátás nehézségeire. Ezek a rendszerek főleg fotovoltaikus napelemparkok, mivel költséghatékonyabb megoldást kínálnak a többi technológiával szemben. Leggyakoribb alkalmazási helyek a világítótornyok, katonai bázisok, segélyszolgálatok ellátása.
A fenti tulajdonságokból adódóan egy ilyen rendszer kapacitása a felhasználói igényekhez igazodik. Jelenleg az energiatárolási technológiák nem tartanak ott, hogy azok megfelelő tárolókapacitással, költséghatékonyan alkalmazhatóak lehetnének, ezért ezen rendszerek jelenleg sok esetben veszteségesek. A stand-alone rendszerek sok esetben időszakos megoldások, és alacsony üzemtrehelés jellemzi őket.
Decentralizált kapcsolt rendszerek
A decentralizált energiatermelésnél is széleskörűen elterjedt a kombinált hő- és villamosenergia-termelés. Megújuló alapú kapcsolt rendszerekben a Nap energiája napkollektorokon és napelemeken keresztül is hasznosítható, valamint további technológiával is kiegészülhet (pl. szélturbina). A napelemek és a szélturbinák közvetlenül a villamos hálózatra kapcsolódnak, a napkollektorok hőcserélőkön keresztül a munkaközeget fűtik, ahonnan a hőhordozó egy hőtárolóba kerül, majd szükség esetén kisütésre kerül egy hőhasznosítóban, így a fűtést és melegvízellátást is tudja biztosítani.
Megújulók terjedése
A világ szinte minden pontján, ezzel együtt Európában is egyre nagyobb teret kapnak a megújulók. Az Energiaunió célkitűzéseivel összhangban a legutóbbi Európai Uniós szabályozási csomag (az ún. Clean Energy Package) is különös figyelmet szentel a megújulókkal kapcsolatosan felmerülő kérdések rendezésére. A magyar Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT), valamint a Nemzeti Energia Stratégia (NES) által meghatározott kiemelt fontosságú céljai közé tartozik a decentralizált energiatermelésre való törekvés (pl. napelemparkok telepítése). Néhány példa a megvalósult és a folyamatban lévő naperőművi projektek közül a teljesség igénye nélkül:
Varga N.
forrás: energiam.blog.hu
