A Statista.com infografikája bemutatja, hogy az egyes régiókban mennyi állami pénz áramlott a megújuló energiatermelésbe 2016-ban.

Hol mennyit költenek megújuló energiára?

A Statista.com infografikája bemutatja, hogy az egyes régiókban mennyi állami pénz áramlott a megújuló energiatermelésbe 2016-ban.

A közelgő bonni klímacsúcs egyik legnagyobb kérdése, hogy az Egyesült Államok valóban kilép-e a párizsi klímaegyezményből. A 144 ország által aláírt megállapodás és a cél, amiért létrejött ezzel veszélybe kerülne. Donal Trump amerikai elnök még ebben a hónapban dönt a kilépés kérdéséről. Az amerikai távozásnak a negatív hatások mellett ugyanakkor pozitív következményei is lennének. A fosszilis energia előtérbe kerülésével az Egyesült Államokban rövid távon kétségtelenül munkahelyek teremtődnének, de immár egyértelműnek tűnik, hogy Trump vélekedésétől függetlenül a jövő a megújuló energiáké lesz. A megújuló energiatermelésbe irányuló magántőke mellett az egyes országok is hatalmas állami pénzeket fordítanak már most is a megújulókkal kapcsolatos kutatásokba és fejlesztésekbe. A Statista.com alábbi infografikája azt mutatja be, hogy az egyes régiók/államok 2016 folyamán mennyi állami forrást költöttek megújulókra, írta az nrgreport.com.

A mezőnyt – talán kissé meglepő módon – Kína vezeti, ahol közel 2 milliárd dollárnyi állami pénz áramlott a megújulókba az elmúlt év során. Most még az Egyesült Államok vezet ugyan az új energiahordozók alkalmazásában, de egy esetleges amerikai irányváltás azt is jelentené, hogy Kína ebben a versenyben is átvenné a vezetést.

Ajánlott tartalom

Drónok az építőiparban – A jövő elkezdődött

A dróntechnológia robbanásszerű fejlődése alapjaiban rengeti meg az építőipart; ez a folyamat korántsem a távoli jövő zenéje, hanem a kézzelfogható jelen. Míg néhány éve ezeket az eszközöket csupán drága játékszereknek vagy a marketing látványos kiegészítőinek tekintették, mára a kivitelezés, a felmérés és a tervezés elengedhetetlen műszereivé váltak. A pilóta nélküli légi járművek (UAV) alkalmazása drasztikusan növeli a hatékonyságot, jelentősen csökkenti a költségeket, és olyan adatpontosságot garantál, amelyre a hagyományos geodéziai módszerekkel aligha, vagy csak sokkal lassabban lenne lehetőség.