Holdkővel üzérkedett csillagászati áron

Holdkőzettel próbált meg üzérkedni egy nő az Egyesült Államokban – sikertelenül.

Csillagászati árat kért a kőért, 1,7 millió dollárt (340 millió forintot), és már-már azt hitte, nyélbe ütötte az üzletet, amikor a vevő felfedte, hogy ő valójában a NASA – az amerikai űrkutatási hivatal – ügynöke. Mivel a holdkőzet nemzeti kincsnek számít az Egyesült Államokban, törvénytelen árusítani, így a nő rács mögé került. Akkor sem jár túl jól, ha kiderül, hogy a kőzet nem is holdi, hanem földi, utóbbi esetben ugyanis csalásért ítélhetik el. Holddarabkája van egyébként mindegyik amerikai tagállamnak, továbbá 136 országnak – legalábbis kellene, hogy legyen. Még Richard Nixon elnök ajándékozott az amerikai Holdmissziók gyűjtéséből. A Holdat ugyan nem “hordták le”, de 4 mázsányit hoztak belőle, mintegy 2200 kőzetdarabot. Nemrégiben egy “leltározás” kiderítette, hogy 10 amerikai tagállam és mintegy 90 ország nem tud elszámolni saját Holddarabkájával.

 
A törvényi tilalom ellenére van fekete piaca a Holdnak, és dollármilliókra tehető az “utcai” kőzetárfolyam, így a szóban forgó holdárusnő már csak a hitelesség kedvéért sem kínálhatta olcsón portékáját, melyről még nem tudni, hogy földi-e vagy “égi”, de a NASA különleges laboratóriumi vizsgálatokkal könnyedén kideríti. Ha a kő tartalmaz armalcolitet – ezt az ásványt a Holdon fedezték fel -, akkor valódi. Az armalcolite elnevezés egyébként ARMstrong, ALdrin, COLlins nevek beütőiből tevődik össze, a három űrhajóséból, akik először jártak a Holdon. A nőt őrizetbe vétele után elengedték, még nem indult ellene eljárás.

Ajánlott tartalom

Súlyos környezeti pusztítást okozhatnak a tengeri hajózásra alkalmatlan orosz tartályhajók

Súlyos környezetpusztítást idézhet elő Oroszország azzal, hogy a tengeri hajózást szabályozó előírásoknak nem megfelelő olajtankereket használ a Balti-tengeren - figyelmeztetett Tobias Billström svéd külügyminiszter a The Guardian című brit napilapnak adott, csütörtökön megjelent interjúban.