Valószínűleg 2015 lesz az eddigi legforróbb év a világon az éghajlati mérések 1880-as kezdete óta - közölte szerdán a Meteorológiai Világszervezet (WMO).

Átadták Magyarország második legnagyobb kapacitású geotermikus energiaellátó-központját a Győr-Moson-Sopron megyei Bőnyben.

Madárbarát Hegyvidék programot hirdetett a XII. kerületi önkormányzat és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Ötven új munkahelyet teremt a Homatech Recycling Zrt. Százhalombattán hamarosan felépülő, károsanyag-kibocsátással nem járó új üzeme, amely éves szinten 30 ezer tonna használt gumi, illetve gumihulladék környezetbarát hasznosítására lesz képes - tájékoztatta a cég kedden az MTI-t. A beruházás értéke több tíz millió eurót tesz ki.

Három és fél milliárd forintos beruházással fejlesztették a hulladékgazdálkodási rendszert Kelet-Nógrádban, a szelektív gyűjtés 51 településen több mint 100 ezer embert érint - tájékoztatta közleményben a Kelet-Nógrád Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás az MTI-t szerdán .

Miközben idehaza az éjszakai áram és a szélcsend okozta "problémákról" szól a nap-, és szélenergia kormányzati kommunikációja, az egész kontinensen leginkább atomenergia-függő országában hálózatba kapcsolják Európa legnagyobb napelemes telepét.

Minden év november utolsó péntekjén tartják a nemzetközi „Ne vásárolj semmit” napot. A nap célja, hogy felhívja a figyelmet a fogyasztói társadalom problémáira. A Magyar Természetvédők Szövetsége ezért ma arra kérte az embereket, hogy egyáltalán ne vásároljanak.

A Tisza felső szakasza már apad, a levonuló árhullám azonban a külföldi vízgyűjtőről jelentős mennyiségű kommunális hulladékot szállít. A folyóink tisztaságáért küzdő PET Kupa gyors reagálású csoportja megdöbbentő felvételeket készített a több tonnányi úszó hulladékról, vagy ahogy ők nevezik, a „hulladék zajlásról”.

A rezsicsökkentés tartalékainak kimerülésével már csak az energiahatékonysági beruházások segíthetnek az energiaszámlák további csökkentésében.

Az Európai Bizottság bejelentette, kész lépéseket tenni azért, hogy az unió 2030-ra elérje a megújuló energiaforrások 27 százalékos részarányát. Az európai szélszövetség szerint a túl keveset vállaló tagállamoknak egy uniós alapba kellene pénzt fizetniük.