Alig néhány éve még Afrikával együtt sokan temették (vagy éppen csak sajnálták) Marokkót, a legnyugatibb afrikai arab országot, amely energiaszükségletének mintegy 94 %-át behozatalból, ezen belül pedig fosszilisekből – szénből és szénhidrogénekből – az igény 100 %-át importból fedezi.

Azok, akik előretörésük ellenére is szkeptikusak a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban gyakran hoznak fel érveket a technológiák megbízhatatlansága, központi támogatás nélküli versenyképtelensége és magas ára mellett.

A Zsámboki Biokert alapítói közel két évtizedes gyakorlattal rendelkeznek a helyi ökológiai termékek termelésében, így méltán mondhatjuk, „tudnak valamit”. Életük, működésük nyitott könyv, köszönhetően annak, hogy mindennapjaikat szívesen mutatják be az érdeklődőknek, termékeiket több háztáji, köztük budapesti piacon rendszeresen árusítják.

A hazai közgondolkodás alapvetően földgázközpontú, de él még az a képzet is, hogy ha jó áron be lehet szerezni a fát, akkor az lehet a legjobb és legolcsóbb fűtési megoldás.

A Tesla tulajdonosa, Elon Musk szerint nyílt titok, hogy az Apple elektromos autót fejleszt – ezzel pedig a cég riválisa lesz. Musk szerint nagyon hamar kihalnak az önvezetésre képtelen autók is. A vállalkozó a BBC-nek adott interjújában beszélt arról is, hogy a Tesla a Nissannal és a BMW-vel versenyez a legjobb elektromosautó-márka címéért, de egyelőre veszteséges.

Összeállt a hazai zöldáramtermelés EU-konform ösztönzési koncepciója. A kötelező átvételi rendszer Metár néven futna tovább, a támogatási pályázatokon nem a legolcsóbb győzne.

Bár mindenki a légdeszkákért rajong, az elektronikus gördeszka-roller hibrid is legalább olyan menő.

Az arab világban egyre másra rendkívül ambíciózus napenergia tervek látnak napvilágot. A legújabb, hogy Dubaiban 2030-ra midnen háztetőre napelemeket telepítenének. A program része az ország több milliard doláros, zöldenergia sratégiájának.

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) a korábbi évekhez hasonlóan 2016-ban is kiírja a Zöld Forrás pályázatot, melyre a Nemzeti Környezetvédelmi Program megvalósításában részt vállaló civil szervezetek pályázhatnak - közölte a szaktárca hétfőn a kormányzati hírportálon.

Állatkínzás miatt évente 200-250 eljárás indul a bíróságokon, és átlagosan tíz vádlott kap letöltendő börtönbüntetést ilyen bűncselekményért – írja hétfői számában a Magyar Idők.