A rezsicsökkentés tartalékainak kimerülésével már csak az energiahatékonysági beruházások segíthetnek az energiaszámlák további csökkentésében.

Az Európai Bizottság bejelentette, kész lépéseket tenni azért, hogy az unió 2030-ra elérje a megújuló energiaforrások 27 százalékos részarányát. Az európai szélszövetség szerint a túl keveset vállaló tagállamoknak egy uniós alapba kellene pénzt fizetniük.

Reggeli kávé? Utána egy frissen facsart narancslé? Friss banán? Felejtsük el! A klímaváltozás következtében az elkövetkező évtizedekben olyan közkedvelt élelmiszeripari cikkekből keletkezhet hiány, amelyek ma a mindennapi táplálkozásunk részei.

A következő másfél évtizedben a szél - fújjon az tengeri vagy szárazföldi telepítésű szélturbinát - fontosabb energiaforrássá válik, válhat Európa számára, mint a szén és a gáz.

Miközben megy itt a cég gyepálása, hogy minek dolgozik akkora haszonnal és különben is, adják már nekem a pénzt, mert nálam jobb helyen lesz, az a helyzet, hogy kevés cégnél van olyan jó helyen egy nagy zsák lóvé, mint az Apple-nél.

Földgáz helyett jöjjön a földhő, a biomassza és a napenergia - ezt javasolja a döntéshozóknak a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Környezettudományi, illetve Energetikai Elnöki Bizottsága, a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége és a Magyar Termálenergia Társaság az MTA honlapján csütörtökön megjelent cikk szerint.

Űrszemét hullik Spanyolországra, egy hét alatt az ország dél-keleti részén három titokzatos tárgy ért földet, köztük egy rakéta üzemanyagtartálya és egy műholddarab.

Manapság az akkumulátor-kutatás az egyik legfelkapottabb tudományos téma, ami nem csoda: egyre több elektromos eszközt használunk, és ezekhez pillanatnyilag érzékeny és drága Li-ion akkumulátorokat használunk. Márpedig a lítium labilis, kevés van belőle, és épp ezért drága. A legnagyobb akadálya az elektromos autók elterjedésének pedig épp az akkumulátorok magas ára.

A németek teljesen szén-dioxid-mentessé tennék a tömegközlekedést, miközben az olaszok jobbára pénzhiány miatt nem használják a 10-15 éve beszerzett környezetbarát járműveket.

Az intézmény éves villamosenergia-igényének 10-15 százalékát biztosítja az a napelemes rendszer, amelyet a nagykanizsai kórházban építettek ki mintegy 134 millió forintos európai uniós forrásból.