Nagyon büdös, de nagyon környezetbarát a dömsödi biogázerőmű, ami szemétből, szennyvízből és döglött állatból készít áramot.

Eger város képviselőtestülete egy több hónapos előkészítő munka eredményeként fogadta el azt a vizsgálati háttértanulmányt, amely a település éghajlatváltozási stratégiáját fogja megalapozni.

A megújuló energia kérdésköre még a tudományra és környezetvédelemre legkevésbé fogékonyak szerint is fontos: a jövőnk függ tőle, ráadásul ha csak fél füllel hallgatjuk a híradásokat, úgy tűnhet, hogy ha az állatok kihalása és az óceánok szennyezése nem is marad abba, legalább az áram megtermelése jó irányba halad.

Tovább javult a levegő minősége az Országos Környezet-egészségügyi Intézet (OKI) legfrissebb mérései szerint, már csak a Borsod megyei Putnokon számít egészségtelennek a levegő a szálló por magas koncentrációja miatt.

A szlovén környezetvédelmi minisztérium 12 farkas kilövésére adott engedélyt 2012 októberéig, ami a 70-100 tagúra becsült állomány jelentős része. Szlovén biológusok felháborodtak a kilövésre tervezett farkasok példátlanul magas száma miatt.

Az áramszolgáltatók díjazzák, ha fogyasztóik védik a környezetüket, ezért (és egy rendeletnek köszönhetően) olcsóbban kínálják számukra az áramot. A kérdés, hogy milyen feltételekkel? És hogy mi az értelme az alapárnál 10 %-al drágább tiszta áramnak? H, Geo és Zöld tarifa.

Az Országos Környezet-egészségügyi Intézet (OKI) szerint vasárnapra a települések többségén javult a levegő minősége.

Több mint háromszor annyi energiát termel, mint amennyit fogyaszt a dél-bajorországi Wildpoldsried. A falu tizennégy évvel ezelőtt, az elnéptelenedés szélén írta az első megújulóenergia-pályázatot, és jelenleg az országos hálózatba visszatáplált fölös áram évi négymillió euró nyereséget hoz az önkormányzatnak és a lakosságnak.

Negyvenmillió forintos technikai korszerűsítést hajtott végre a Győri Hulladékégető. A társaság tájékoztatása szerint fele részben az Új Széchenyi Terv által biztosított forrásból finanszírozták a fejlesztést, amelynek révén korszerűbb hulladékgazdálkodási technológiára állhattak át.

Napkollektorokat szerelnek fel a téti kistérség több középületére, köztük iskolákra, sportöltözőkre, óvodai konyhákra 311 ezer eurós beruházás keretében, amelynek 85 százalékát európai uniós támogatás teszi ki.