Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Néhány éve csak kevesen hallottak róla, ma igazi slágertéma. A semmiből energiát előállító csodaszerkezet, vagy divatos szemfényvesztés a hőszivattyú?
Egyik sem, inkább egy olyan alternatívája a jól ismert fűtésrendszereknek, mellyel jól járhatunk. A hőszivattyú nem más, mint a ház és környezete hőmérséklet-különbségét használó fűtés és hűtés központi eleme. Tulajdonképpen mindenkinek van saját hőszivattyúja, amit rendszeresen használ is: a hűtőjében duruzsol. Némi áram és (zárt rendszerben forgatott) gáz segítségével „kiveszi” a belül lévő meleget, és leadja a környezetének – ezért hideg a tej, és meleg a hűtőgép hátsó része. A hőszivattyú működése gyakorlatilag ugyanez: a környezetből kivont hőt a lakásban (házban) adja le.
Olcsón működő, környezetvédő alternatíva
A kompresszor működéséhez elektromos áramra van szükség, ez a fűtési energiának az a része, ami nem a megújuló, ingyenes oldalról származik (kivéve, ha napelem szolgáltatja). A hőszivattyús rendszerek egyik legfontosabb mutatója a COP szám, vagy jóságfok: amennyiben ez például négyes, az energia ¾ része, azaz 75 százaléka a környezetből származik, a többit az áram szolgáltatja. A fűtéshez szükséges hőt a föld a levegő és a víz egyaránt szolgáltathatja. Mindhárom rendszernek megvan a maga előnye (ahogy persze a hátránya is).
A föld, a víz és a levegő is fűthet: előnyök és hátrányok
A legelterjedtebb módszer, amikor jó mélyre (átlagosan száz méterre), szondákat telepítenek a ház körül. A fúrt lyukban lévő csövekben keringő folyadék (általában fagyállós víz) átveszi a talaj hőmérsékletét, ezt hasznosítja a rendszer. A hőt a talaj felszínéhez közel telepített spirálszondával, kollektorral, vagy energiacölöppel is kinyerhetjük, ezek telepítéséhez nem kell például több százezer forintra rúgó bányakapitánysági engedély. A talajhő fűtés a hőszivattyús megoldások közül a legstabilabb, üzemeltetési költségei minimálisak, hatásfoka meglehetősen magas. A telket felforgató földmunkák miatt leginkább építkezőknek, vagy teljes felújítást választóknak ajánlható. Vízügyi engedély kell viszont ahhoz, ha közvetlenül a talajvízből nyerjük a fűtés hőjét. A víz-víz (talajvíz- fűtésvíz) rendszer kiépítéséhez szükség lesz két kútra: az egyikből kinyerjük a hideg vizet, a másikba visszaengedjük, ami felmelegedett. A rendszer hatásfoka jó (ettől várhatjuk a legmagasabb COP értéket), de az engedély drága, és a kutak, valamint a rendszer időnkénti tisztítására is szükség lehet. Ott, ahol a felszínhez közel találni megfelelő minőségű talajvizet, a magas hatásfok miatt érdemes ezt a megoldást választani. A levegős rendszer esetén a praktikus szempontokkal pont fordítva állunk: a kiépítés, üzemeltetés olcsó, de a hatásfok, ha az egész évet nézzük, alacsony lesz. Természetesen a környező levegő használatához nincs szükség engedélyre, sőt, levegő-víz hőszivattyú esetén a talajmunkát is megspórolhatjuk magunknak.
A teljes cikk itt olvasható.
