Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Néhány éve csak kevesen hallottak róla, ma igazi slágertéma. A semmiből energiát előállító csodaszerkezet, vagy divatos szemfényvesztés a hőszivattyú?
Egyik sem, inkább egy olyan alternatívája a jól ismert fűtésrendszereknek, mellyel jól járhatunk. A hőszivattyú nem más, mint a ház és környezete hőmérséklet-különbségét használó fűtés és hűtés központi eleme. Tulajdonképpen mindenkinek van saját hőszivattyúja, amit rendszeresen használ is: a hűtőjében duruzsol. Némi áram és (zárt rendszerben forgatott) gáz segítségével „kiveszi” a belül lévő meleget, és leadja a környezetének – ezért hideg a tej, és meleg a hűtőgép hátsó része. A hőszivattyú működése gyakorlatilag ugyanez: a környezetből kivont hőt a lakásban (házban) adja le.
Olcsón működő, környezetvédő alternatíva
A kompresszor működéséhez elektromos áramra van szükség, ez a fűtési energiának az a része, ami nem a megújuló, ingyenes oldalról származik (kivéve, ha napelem szolgáltatja). A hőszivattyús rendszerek egyik legfontosabb mutatója a COP szám, vagy jóságfok: amennyiben ez például négyes, az energia ¾ része, azaz 75 százaléka a környezetből származik, a többit az áram szolgáltatja. A fűtéshez szükséges hőt a föld a levegő és a víz egyaránt szolgáltathatja. Mindhárom rendszernek megvan a maga előnye (ahogy persze a hátránya is).
A föld, a víz és a levegő is fűthet: előnyök és hátrányok
A legelterjedtebb módszer, amikor jó mélyre (átlagosan száz méterre), szondákat telepítenek a ház körül. A fúrt lyukban lévő csövekben keringő folyadék (általában fagyállós víz) átveszi a talaj hőmérsékletét, ezt hasznosítja a rendszer. A hőt a talaj felszínéhez közel telepített spirálszondával, kollektorral, vagy energiacölöppel is kinyerhetjük, ezek telepítéséhez nem kell például több százezer forintra rúgó bányakapitánysági engedély. A talajhő fűtés a hőszivattyús megoldások közül a legstabilabb, üzemeltetési költségei minimálisak, hatásfoka meglehetősen magas. A telket felforgató földmunkák miatt leginkább építkezőknek, vagy teljes felújítást választóknak ajánlható. Vízügyi engedély kell viszont ahhoz, ha közvetlenül a talajvízből nyerjük a fűtés hőjét. A víz-víz (talajvíz- fűtésvíz) rendszer kiépítéséhez szükség lesz két kútra: az egyikből kinyerjük a hideg vizet, a másikba visszaengedjük, ami felmelegedett. A rendszer hatásfoka jó (ettől várhatjuk a legmagasabb COP értéket), de az engedély drága, és a kutak, valamint a rendszer időnkénti tisztítására is szükség lehet. Ott, ahol a felszínhez közel találni megfelelő minőségű talajvizet, a magas hatásfok miatt érdemes ezt a megoldást választani. A levegős rendszer esetén a praktikus szempontokkal pont fordítva állunk: a kiépítés, üzemeltetés olcsó, de a hatásfok, ha az egész évet nézzük, alacsony lesz. Természetesen a környező levegő használatához nincs szükség engedélyre, sőt, levegő-víz hőszivattyú esetén a talajmunkát is megspórolhatjuk magunknak.
A teljes cikk itt olvasható.
Azt mondja:
„A víz-víz (talajvíz- fűtésvíz) rendszer kiépítéséhez szükség lesz két kútra: az egyikből kinyerjük a hideg vizet, a másikba visszaengedjük, ami felmelegedett.”
Mitől melegedett fel? A betáplált elektromos áramtól? Vagy ez egy hűtőház? De én fűteni szeretnék! Ez így nagyon gyanús.
Nem csoda és nem átverés. Remek dolog, de egy borzasztó hátránya van. A beruházási költség kb. 30-35 évi fűtésnek felel meg, az egyéb fűtésrendszer megépítésén kívül. A konkrét árajánlatok egy átlagos 120-150 m2-es házhoz 6,5-9 millió Ft-ról szólnak. Ez sajnos sosem térül meg.
a föld mélyén melegebb van mint a felszínen, ezt nevezik geotermikus grádiensnek
Mar a 2. telunket tapossuk a hoszivattyus rendszerrel, es eves viszonylatban kb a felere csokkent a koltsegunk itt Svedorszagban (itt nincs gaz, csak villany).
Kb 3millio ft volt a koltseg (itt minden, de a munkadij mindenkepp sokkal tobb, mint odahaza), igy nagyjabol 6ev alatt hozza vissza az arat, ha nem szamolok az aram arszintjenek az emelkedesevel.
Uj haz epitesenel kotelezo, de utolag is nagyon ajanlott a dolog.
Ez mind szép, jó és hasznos! Minden szó igaz, ami itt le van róla írva. Valóban nem kevés pénzbe kerül a kiépitése, de biztos hogy idővel megtérül a befektetés költsége. Az viszont szomorú, hogy sok helyen az országban az egyszer fürdőként felhasznált melegvizek csak úgy elfolynak a szabad viezbe vezetve, mindennemű, másodlagos felhasználás nélkül. És még fúrni sem kellene, csak kiépíteni a szükséges csőrendszert. Tényleg ilyen jól állunk? Nem csoda tehát, hogy újranyitják Farkaslyukon a valamikor bezárt szénbányát! Az igaz, hogy mindez talán munkahelyeket is teremt, de mindezek ellenére nagy pocséklás folyik a feltörő melegvizek másodlagos kihasználatlasága terén!
ferinyulnak: ilyen 3 millába kerülő fűtést én is vennék a lányoméknak, mert 7 árajánlatból 6,5 millió volt a legolcsóbb. A feleségem nővéréék Kristianstadban laknak, meginterjúvolom őket is.
Üdv mindenkinek. Csak annyit tudok hozzászólni a témához, az biztos hogy nem egy olcsó fűtési rendszer..és nagyjából ennyi a hátránya…Nekünk már 2 éve levegős hőszivattyú biztosítja télen a fűtést, illetve nyáron a hűtést. Tökéletesen működik, alacsony költséggel, teljesen mentesítve vagyunk a gázszolgáltatótól, ami a mai időkben nagyon jó. Kellemes meleget biztosít, a nagyon hideg időben is fűt egy kisegítő fűtőszál segítségével, amit nagyon ritkán használ…Én eddig nem bántam meg hogy ezt a fűtést választottam, később talán napelemekkel ki tudom váltani az áramszolgáltatót is és talán lesz egy önellátó passzív házam…
Szepternek üzenem, szerintem a cikkíró elrontotta amit leírt igaz hűtés módban…fűtés módban a vízből kivonja a hőt..tehát hidegebb vizet juttat vissza a földbe.