Hová ne telepítsünk napelemeket?

Jelnem cikkben nem a háztetőkre telepített háztartási méretű napelemes kiserőművekről (HMKE) lesz szó, és nem is arról, hogy anyagi szempontból megtérülő-e a napelemekkel szerelt rendszer adott földrajzi területen, hanem arról, hogy ez a környezetvédelmi beruházás környezetkárosító is lehet, ha nem vagyunk elég körültekintőek.

Fontos szempont, hogy alternatív energiaforrásokat hasznosító erőműveket csak olyan helyeken javasolt létrehozni, ahol a biodiverzitás nem kerül veszélybe.

ELKERÜLENDŐ PÉLDÁK

Világszerte előfordult a zöldenergia-beruházások között olyan eset, ami természetvédelmi szempontból kulcsfontosságú területen valósult meg, és ennek okán az energiatermeléssel nyert haszon eltörpült a környezetben tett kár mellett. Erről a jelenségről a Global Change Biology című szakfolyóiratban megjelent tanulmány számol be. A disszertáció megállapítása szerint a megújuló energiatermelési beruházások (napelemparkok, szélerőművek) 17%-a természetvédelmi területen jött létre, és további 900 db tervezési fázisban lévő projekt is veszélyezteti a biodiverzitást.

A kutatás 12 500 db megújuló energiára települt erőművet vizsgált meg, amiből 2200 db olyan korábban érintetlen zöldövezeti térségben valósult meg, ami elpusztította, vagy nagymértékben károsította a terület élővilágát. A 2200-ból további 169 projekt olyan különösen veszélyeztetett területen valósult meg, ahol a természet érzékenysége miatt egyáltalán nem szabadott volna fejlesztési tevékenységet végrehajtani.

A napelemparkok és szélerőmű-farmok esetében fontos tudni, hogy jóval nagyobb helyigényű projektek, mint a fosszilis tüzelőanyagokkal működő erőművek, vagyis ugyanakkora mennyiségű energia szélből vagy napelemekkel való előállításához akár 10-szer nagyobb területre is igény lehet. Továbbá nem csak maga az erőmű, hanem a kapcsolódó infrastruktúra (megközelítést biztosító utak) és állandó/ideiglenes emberi jelenlét is jelentős károkat tud okozni. A legnagyobb környezetkárosító hatást mégis a vízerőművek okozzák. A gátak által felduzzasztott víz hatalmas területeket vesz el az élővilágtól.

JÓ GYAKORLATOK MEGÚJULÓ ENERGIATERMELÉSRE

A fent bemutatott negatív hatású projektek ellenére vannak olyan átgondolt gyakorlatok is, amelyek egy alulhasznosított, vagy éppen más tevékenységre hasznosíthatatlan területen jöttek létre. Sok esetben bírálják a naperőműveket, amikor mezőgazdasági területen jönnek létre, ugyanakkor már több kísérleti projekt is bebizonyította, hogy a mezőgazdaságban tevékenykedők számára is jó megoldás lehet a párhuzamos termelés. Emellett korábbi cikkünkben is beszámoltunk egy olyan kísérletről, ahol a napelemes rendszer és a növénytermesztés jó eredményekkel tudott egymás mellett működni.

Másik jó gyakorlat, ha a nagy napelemes rendszereket olyan zónákban jönnek létre, amik korábbi területhasználatukból kifolyólag nem alkalmasak más típusú funkció betöltésére. Ilyenek lehetnek a felszámolt laktanyák, rekultivált bányászati területek, vagy éppen a vegyi anyagokkal szennyezett telkek. Egy másik cikkünkben ilyen jellegű hasznosítást mutattunk be a csernobili atomerőmű körüli beruházásoknál.

Összefoglalóan kijelenthető, hogy a megújuló energia projektek – legyen az napelemes rendszer, vagy szélerőmű – csak akkor tekinthetők igazán zöldnek, ha azok működésük során, és azt megelőzően sem károsítják a természetet és az élővilágot.

 

Európai Uniós támogatással napelemes rendszerek. Kérjen itt ajánlatot. 5 perc alatt személyre szabott ajánlatot kap (x)

Ajánlott tartalom

A légkondicionálók felkészítése a hideg időszakra

Ahogy a nyár lassan átadja helyét az ősznek, egyre többször tapasztalhatunk alacsonyabb hőmérsékleteket otthonunkban. Hajnalban már csak kabátban merészkedünk ki, és gyakrabban fújnak hideg szelek nap közben is. Mindez azt jelenti, hogy ideje felkészítenie klímarendszerét az őszi és téli szezonra.