Hővisszanyerő: kényelem és egészség

A szellőzési veszteség egy része (a réseken keresztül történő légcsere) kiküszöbölhető, amennyiben légtömör épületburkot építünk, ám a komfortérzethez szükséges friss levegő mennyiséget mindenképpen biztosítani kell.

A minimális légcsere több szempontból is alapvető: így kerülhetjük el az állagromlást, a falak bepenészedését, és biztosítjuk a friss levegőt az épületben élőknek írja a frisshaz.hu. A szükséges légcsere egyszerűen ablaknyitással vagy pedig mesterséges szellőztetéssel oldható meg. A légcsere elkerülhetetlen energiaveszteséget okoz, amely azonban nagymértékben csökkenthető úgy, hogy a gépi szellőzőrendszerbe hővisszanyerő elemet építünk be. Az ilyen rendszerekben mindig van friss levegő befújás és használt levegő elszívás. A hővisszanyerő egység segítségével télen a kilépő meleg használt levegő melegíti fel a belépő friss levegőt. Ezáltal a szellőzési veszteségek akár több mint 90%-kal csökkenthetők. A pontos érték a felhasznált készülék hatásfokától és az épülethéj légtömörségétől is függ. Egy megfelelően megtervezett, beépített, üzemeltetett és karbantartott kiegyenlített hővisszanyerős szellőztető rendszer használata számos kényelmi és élettani előnnyel is jár.
Kényelmi és élettani előnyök
Mivel a friss levegő utánpótlását egy mesterséges rendszer szolgáltatja, ezért nincsen szükség az ablakok kinyitására (ez nem jelenti azt, hogy nem is szabad ablakot nyitni). Ez különösen akkor előnyös, ha a környezet zajos és a külső levegő szennyezett. A rendszer segítségével megelőzhető a léghuzat is. A benti levegő minősége jobb lesz, mivel a bejövő friss levegőt egy hatékony szűrő tisztítja meg, pormentesebbé téve lakhelyünket. Ez pozitív hatással van a bent lévők egészségére és a munkavégzésük hatékonyságára is, pollenszűrők alkalmazásával még a környezeti allergén anyagok is kiszűrhetők, ami az allergiások és asztmások növekvő számát tekintve nem elhanyagolható szempont. A légcsere mértéke igény szerint állítható egy vezérlőpanel segítségével (pl. ha a lakók vendégeket fogadnak, akkor magas fokozatra lehet állítani, ha pedig nincsenek otthon, akkor lejjebb lehet venni).
Az épület, a falak szempontjából is igen fontos a légcsere. Köztudott, hogy a levegőben lévő pára a hideg felületeken, épület esetén télen a falak hűvös felületén, illetve az ablakokon csapódik le. A lakóépületben élők saját párája, a főzés, mosás következménye a falak penészedése egy rosszul szellőző épület esetében. A penészgomba légzőszervi betegségeket okozhat, károsíthatja az épület elemeit, a bútorokat, ahol megjelent, ott nehéz végleg eltüntetni.
Gyors megtérülés
A hővisszanyerős rendszer kiépítésének ára családi ház esetén hasonló nagyságrendű, mint egy napkollektoros rendszeré, az évente megtakarítható energia azonban két-háromszoros! Ennek ellenére a hővisszanyerős rendszerek lakossági alkalmazása hazánkban jóval kevésbé jellemző, mint a napkollektorok alkalmazása, aminek több oka van.
Az egyik az, hogy kevésbé ismerik. A másik, hogy vannak bizonyos sztereotípiák a hővisszanyerős szellőzőrendszerekkel kapcsolatban. Ilyen például a magas zajszint, ami tévhit, hiszen gondos tervezéssel, illetve berendezés választásával ez az észrevehetetlenség határáig csökkenthető. Az is tény, hogy a hővisszanyerős szellőzőknek van bizonyos helyigénye, de ez új építés esetén tervezéssel jól megoldható, inkább csak meglévő kisebb lakásokba való utólagos beépítéskor lehet gond. A megfelelően karbantartott hővisszanyerős szellőzőrendszerek várható élettartama 20-30 év. A karbantartás elsősorban egy 3-6 havonta elvégzendő, bárki által végrehajtható, pár száz forintos szűrőcserét jelent. A hővisszanyerők speciális típusa az ú.n. entalpia – hőcserélő, mely nem csak a hőt, hanem a párát is visszanyeri. Ennek segítségével a levegő nem szárad ki és magasabb hatásfok is elérhető.
Fontos a jó tervezés és kivitelezés
Hővisszanyerős szellőzőrendszert kiviteli terv nélkül nem ajánlott létesíteni. A rendszerelemeket pontosan méretezni kell azért, hogy a zajszint alacsony legyen, a rendszerhatásfok pedig magas. A hatékony helykihasználás, a kis karbantartási igény, az alacsony villamos áramigény, a fagyvédelem, a higiénikus kialakítás, a huzatérzet elkerülése szintén tervezéssel biztosítható. Megfontolandó, hogy talajhőcserélős levegő előmelegítéssel kombináljuk a rendszert, mellyel a hatásfok tovább javul és a fagyvédelmet is megoldjuk. A talajhőcserélő optimálisan kiegészíti a szellőzőrendszert, hiszen igen jó energiamérleggel tudunk plusz energiát a talajból kivenni, Ugyanakkor rendszerünket ily módon felvértezhetjük megújuló energiával működő előfűtéssel és hűtéssel is. Ezen felül, ha van épületfelügyelet, lehet olyan gépet választani, amely rendelkezik „átjáróval” annak buszrendszerébe. A teljesen kiépített szellőzési rendszer így képes arra, hogy folyamatosan kövesse a házban zajló életet, a kiegészítők segítségével pedig akár távolról, a világ bármely pontjáról informálódhatunk és változtathatunk működési paraméterein. Családi házaknál és kisebb épületeknél a teljes fűtési energiaigény kb. 20-40%-a a szellőzési veszteségeknek tulajdonítható, de nagyobb meglévő épületek esetén ez az érték akár 50% fölé is emelkedhet. A szellőzési veszteség az ablaknyitásból, illetve a réseken történő spontán légcseréből ered, vagyis abból, hogy a bejövő hideg levegőt fel kell fűteni.
Gépi szellőztetés a számok tükrében
Családi házra 1-2 millió forintos beruházási költséggel kell számolni, ennek megtérülése természetesen házfüggő. Az épület fűtési energiafogyasztása 10-50%-kal kisebb lesz, ami igen gyors megtérülést eredményezhet! Elterjedt az a vélekedés, hogy a ventilátorok villamos energiaigénye jelentősen lerontja az összképet. A valóság az, hogy korszerű ventilátorokat alkalmazva és a rendszert helyesen használva a villamos áramigény elenyésző a fűtésen elért megtakarításhoz képest. A különböző gyártmányok között hatásfok tekintetében igen nagy a szórás, csakis jó minőségű termékeket érdemes beépíteni. A hatásfok jelentősen nő, ha az épület légtömörségi szintje magas, azaz, ha nincsenek építési hézagok. Ha a légtömörség nem megfelelő, akkor egy csúcsminőségű, 85%-os gyári hatásfokú készülék tényleges hatásfoka akár 50% alá is eshet. Ez kérdésessé teszi az alkalmazás célszerűségét. A cél pedig nem más, mint az, hogy rendszerünk egyszerre legyen energiatakarékos, ugyanakkor komfortos, miközben az épület állagát is óvja.

Ajánlott tartalom

A zöldenergia a jövő a gazdaságban, az iparban és a közlekedésben is

A zöldenergia a magyar gazdaság jövője a háztartásokban, a közlekedésben és az iparban egyaránt - mondta a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. igazgatósági elnöke vasárnap a társaság Facebook-oldalára feltöltött videóban.