Hulladékhegy “képződött” a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén

Mintegy nyolc-tízezer köbméteres szeméthegy borítja a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területét Cserszegtomaj és Keszthely térségében, a felhagyott bányában kidobott televíziók, használt burkolatok, sörös dobozok, autólökhárítók és háztartási kommunális hulladékok ugyanúgy megtalálhatók, mint teherautókról leömlesztett ipari hulladékok.

Merenics Béla, Cserszegtomaj (független) alpolgármestere az MTI-nek kedden elmondta, hogy a természetvédelmi területen elfogadhatatlan állapotok alakultak ki. Az érintett területen a magyar állam évtizedeken keresztül okkerbányát működtetett. A bányászat – miután kitermelték az ásványvagyont – mintegy harminc esztendővel ezelőtt befejeződött, majd a terület, rehabilitáció nélkül, önkormányzati tulajdonba került. (A másik tulajdonos Keszthely önkormányzata.)
A másfél hektáros, tölcsér alakú területen a három évtized alatt felhalmozott szemét nagy része már a föld alá került. A terület hasznosítására több elképzelés is van – mondta az alpolgármester. Merenics Béla szerint a hulladék “kitermelése” után a területen geológiai bemutatóparkot lehetne létrehozni, ahol például megtekinthetőek lennének a természeti ritkaságnak számító kőzetrétegek. Mindehhez azonban több száz millió forintra lenne szükség, de a beruházást az önkormányzat nem tudja finanszírozni – mondta az alpolgármester, megjegyezve, hogy a terület rekultivációját csak állami segítséggel lehet megoldani.

Merenics Béla beszélt arról is, hogy Cserszegtomajon már nyoma sincs illegális szeméttelepeknek, pályázati úton rehabilitálni tudták az illegális hulladéktelepeket, az elmaradt bánya-rehabilitációt azonban az önkormányzat önerőből nem tudja elvégezni.
A területet huszonnégy órán keresztül kellene őrizni, a “tettenéréskor” viszont legalább két tanúra lenne szükség – fűzte  hozzá. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park természetvédelmi szabályzata szerint az őrszolgálat illegális hulladéklerakás vétsége miatt csak tettenérés esetén tehet feljelentést.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.