Húsz év múlva az autók harmada elektromos lehet

A világ meghatározó nagyvárosai összefogtak, hogy csökkentsék a károsanyag-kibocsátás mértékét és negatív hatásait. London és Párizs a dízel- és benzin üzemanyagok betiltását tervezi tíz éven belül, míg Norvégia a belsőégésű motorok korlátozását fontolgatja.

A fogyasztók azonban még várnak: megfizethető árakat, könnyű és gyors töltési lehetőségeket szeretnének – áll a Roland Berger sajtóközleményében. Az A világ meghatározó nagyvárosai összefogtak, hogy csökkentsék a károsanyag-kibocsátás mértékét és negatív hatásait. London és Párizs a dízel- és benzin üzemanyagok betiltását tervezi tíz éven belül, míg Norvégia a belsőégésű motorok korlátozását fontolgatja. A fogyasztók azonban még várnak: megfizethető árakat, könnyű és gyors töltési lehetőségeket szeretnének. A tanulmány hét autógyártó ország – Kína, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Észak-Korea és az USA – technológiai, ipari és piaci adatait hasonlítja össze. Ezekből kiderül, hogy bár egyes országokban az elektromos autók piaci részesedése folyamatosan nő, összességében még mindig meglehetősen alacsony szintet mutat. Európa – kiemelten Németország és Franciaország – kulcsszerepet játszhat abban, hogy sikerre vigye az új technológiát, megelőzve akár Japánt és Észak-Koreát is. “Németország kiemelt pozíciója arra vezethető vissza, hogy nőtt a lakossági felhasználás számára is elérhető járművek száma és bővült a cégek kínálata is a teljesen elektromos vagy vegyes meghajtású járművek tekintetében, mégpedig relatív stabil árak mellett.” – mondta el Schannen Frigyes. – A francia autógyártók a széles választék helyett inkább a megfizethető, viszont teljesen elektromos meghajtású autó megoldásokra fókuszálnak.”

A nyersanyagoktól való függőség politikai válságokat is okozhat. Az egyik probléma, amivel a gyártóknak szembe kell nézniük, a nyersanyagoktól (lítium, nikkel, mangán, kobalt és grafit), és az ezeket beszállító országoktól való függésük. A világ grafittartalékának 95%-a Kínában található, a globális kobaltkereslet majdnem felét Kongó elégíti ki. Az acélfinomításhoz szükséges mangán kínálatának negyede Észak-Afrikából származik, Chile és Ausztrália pedig a világ lítium készletének harmadát uralja. A finomított grafit készlet nagyrészt Japán és Észak-Korea fennhatósága alatt van. A nyersanyagok szállítása és az akkumulátorelemek gyártása így tehát olyan tényezők, amik nagyban kitettek politikai kockázatoknak, különösen azt figyelembevéve, hogy Kínában az állam jelentős mértékben támogatja a lítium-ion gyártást, így a kínai akkumulátorgyártók piacvezetők, megelőzve az USA-t és Japánt is. Az elektromos autók értékesítését tekintve is az élre tör Kína, szorosan követve a még első helyen tartózkodó Franciaországot.

Ez a két ország kivételes abban a tekintetben is, hogy a részlegesen vagy teljesen elektromos autók piaci részesedése csak itt lépte át a tavalyi évben az 1%-ot. „Ahhoz, hogy elérjük a járművek káros kibocsátása csökkentésére vonatkozó célokat 2021-ig, sokkal jobban el kell terjedniük az elektromos autóknak. Ehhez nemcsak arra van szükség, hogy az autógyártók sokkal vonzóbbá tegyék ezeket a járműveket, hanem a töltés folyamatát egyszerűbbé és gyorsabbá kell tenni, valamint a gyorstöltő hálózatok kiépítése és fejlesztések. Emellett az e-mobilitás stratégia megalkotása is elengedhetetlen.” – mondta el Schannen Frigyes.

Ajánlott tartalom

Energiaügyi Minisztérium: 2020 elejéhez képest kilencszeresére nőtt a tisztán elektromos gépjárművek száma Magyarországon

A közúti közlekedési nyilvántartás legfrissebb adatai szerint már több mint 68 ezer kizárólag elektromos hajtású gépkocsi kapott zöld rendszámot hazánkban. Az évtized kezdetéhez viszonyítva ezzel majdnem kilencszer több közlekedik a leginkább környezetkímélő járművekből a magyar utakon - jelentette be szerdán hivatalos Facebook-oldalán az Energiaügyi Minisztérium (EM)