Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
“Minden nap egy sor olyan döntést hozunk, amely befolyásolja a szén-dioxid-szintet” – mondja Ürge-Vorsatz Diána. Fedő főzés közben, GPS, használt ruha, hűtő helyett ablakpárkány: néhány hétköznapi ötlet a CEU környezettudományi professzorától a klímaváltozás hatásának mérsékléséhez.
“Mindennap egy sor olyan döntést hozunk, amely befolyásolja a szén-dioxid-szintet. Ilyen például, hogy tömegközlekedéssel vagy saját járművel megyünk-e munkába, hogy személyesen keressük-e fel az önkormányzatot, avagy ügyfélkapun keresztül intézzük azokat az ügyeket, amelyeket csak tudunk. Hasonló eredménnyel jár, ha GPS-szel tervezzük meg az optimális útvonalat, vagy ha főzés közben fedőt használunk. Télen nem kell mindent a hűtőben tárolni, lehet az ablakpárkányon vagy az erkélyen is, így nagyon sok energiát takaríthatunk meg. Amerikában és Nyugat-Európában lehet alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó, illetve környezetbarát szakácskönyvet is kapni” – mondja Ürge-Vorsatz Diána, a CEU Környezettudomány és Környezetpolitika Tanszékének professzora, aki hatgyermekes anyaként gyakorolja a klímavédelmet. Ezek a dolgok is számítanak a klímaváltozás hatásainak mérséklésében, ami nem csak a kormányok felelőssége. Tegyük fel, hogy az összes állam betartja mindazon ígéretét, amelyre már elkötelezte magát az eddigi klímatárgyalásokon. “2020-ra még így is 14 százalékkal fogjuk meghaladni azt szennyezési szintet, amely fölé nem lenne szabad menni ahhoz, hogy a Föld átlaghőmérséklete ne emelkedjen két Celsius-foknál nagyobb mértékben az iparosodás előtti évekhez képest” – mondja.
Ha ez nem sikerül, évről évre többe kerül majd utólag mérsékelni a kibocsátást – derül ki abból az ENSZ-jelentésből, amelynek társszerzője volt a CEU Környezettudomány és Környezetpolitika Tanszékének professzora. A +2 Celsius-fokos emelkedést tekinti még többé-kevésbé kezelhetőnek a klímatudomány, de vannak már elemzések a +4 fokos világról is.
Fedő, fűtés, GPS
“Az átlagember nem tudja befolyásolni az ipar és mezőgazdaság környezetszennyezését, az energetikai szektorét azonban igen. Van továbbá két kisebb károsanyag-kibocsátású szektor, amelyben szintén jelentős csökkenést tudunk elérni. Az átlagemberek mindennapi cselekedetei irányítják, hogy mi történik az épületekkel és a közlekedésben, sőt a középületi szektorban és a közúti szállításban is. Hiszen ez utóbbi azért van, mert a megvásárolandó javakat el kell szállítani a termelőtől a fogyasztóig” – mondja a szakértő az [origo] kérdésére. A magánemberek legnagyobb mértékben lakásuk hűtésével-fűtésével, háztartási készülékeik energiafogyasztásával, valamint a közlekedéssel képesek módosítani a nemzeti szén-dioxid-kibocsátást. Kiemelten fontos az ismeretterjesztés, mert a változtatást egy olyan generációnak kellene végrehajtania, amely gyerekkorában nem tanulta a takarékoskodást. “Amikor ők iskolába jártak, még semmit nem tudtunk a globális fölmelegedésről, így az ellene megtehető óvintézkedésekről sem. A médiában ma sem ezek a vezető témák” – teszi hozzá a CEU oktatója.
A teljes cikk itt olvasható.