Ha valaki vezető szerepre tör egy piaci szegmensben, jól teszi, ha még azelőtt nekilát, mielőtt maga a piac kialakulna. A tanulmány Hyundai Blue2 pontosan erről szól.
Miközben villanyautót ma már gyakorlatilag bármelyik gyártó képes építeni, a hidrogénnel működő üzemanyagcella csupán néhány márkánál szerepel – és ott is csak ’a távoli jövő technológiái’ címszó alatt. Az okok a magas költségekben, a cseppfolyós hidrogén tárolásához szükséges, bonyolult technológiai feltételekben, no meg a lassú megtérülésben keresendők. Mert bár hosszú távon nem nagyon van más lehetősége az autóiparnak, mint hogy keblére ölelje a nagy energiatartalmú anyagból, fordított elektrolízis útján elektromos áramot nyerő technológiát, a hangsúly a hosszú távon van. Hiába áll ugyanis rendelkezésre korlátlan mennyiségben a hidrogén, kötött formájából csak igen energiaigényes folyamatok nyomán nyerhető ki – ez pedig ma még gazdaságtalanná teszi a hidrogén üzemű járműveket. A jövőben persze a megújuló energiaforrásokkal termelt hidrogénnel függetleníthetnénk a Föld gazdaságait a rohamosan apadó kőolaj-készletektől, de optimista számítások szerint is évek, talán évtizedek telnek el addig, amíg a hidrogénnel hajtott autó jövedelmező vállalkozássá válhat.
Ehhez képest a Hyundai új tanulmányautója úgy néz ki, mint ami már holnap készen áll a sorozatgyártásra. Egyszerű vonalai jól leplezik kifinomult aerodinamikáját, talán csak a teljesen lefóliázott ablakok, a sejtelmes, kék fényű fényszórók és a tükrök hiánya árulkodik arról, hogy koncepcióról van szó. No meg a vadonatúj formanyelv: a Hyundai környezetvédelmi kezdeményezéséről, a Blue Drive-ról, valamint a H2 vegyjelről elnevezett autó máris túllép a márka épp csak bevezetett, folyékony szobrászat formanyelvén, és azt a „keresztezett áramlat” elnevezésű filozófiával váltja le – illetve váltaná, ha nem volna ez még túl korai. Így viszont éppen a túlontúl előre mutató dizájn árulja el, hogy még korai lenne hidrogén-hajtású Hyundairól álmodozni.
Az utastérben alkalmazott megoldások kevésbé távlatiak: a műszerfali érintőképernyő ütés- és karcálló üvege az okostelefonok áldásos hozománya, a fejtámlákba DVD-képernyők helyett kiemelhető táblaszámítógépeket építettek be, a kezelőszerveket egy központi érintőegér helyettesíti, az üléseket antibakteriális bőrrel kárpitozták. Az igazi attrakció persze a hajtáslánc, amellyel kapcsolatban nem sok részlettel kényeztet a gyártó: a rendszer teljesítménye 90 kW, átlagfogyasztása pedig (benzinüzemre átszámítva) csupán 2,86 liter száz kilométeren. Ahogy mondani szokás, részletesebb információkkal a piaci bevezetéshez közeledve szolgál majd a gyár – ami ebben az esetben a szokásosnál jobban is elhúzódhat.