Idegen fajok veszélyeztetik a Déli-sarkvidék törékeny ökoszisztémáját

A déli-sarki kutatóállomásokra érkező élelmiszerrakományok apró potyautasai, köztük rovarok, gabonamagok, valamint gombafélék veszélyeztetik a Föld leghidegebb kontinensének és környező szigeteinek békés és törékeny ökoszisztémáját – figyelmeztetnek a szakemberek.

Az Antarktiszt kutató brit szakemberek 11 250 olyan gyümölcsöt és zöldséget vizsgáltak meg, amelyek a kontinens és a környező szigeteken működő kilenc kutatóállomás mintegy négyezer dolgozójának élelmiszer-ellátmányából származtak. A friss harapnivalók 12 százalékán termőföldet, abban pedig 56 gerinctelen állatfaj egyedeit, köztük, pókokat, meztelen csigákat, hernyókat, férgeket, gabonaférgeket, valamint 19 féle humusz-mintát (növényi és állati anyagokból keletkező talajrész), köztük penészgombát azonosítottak be a szakemberek.  “Az Antarktiszt eddig sikerült valamelyest megvédenünk az emberi pusztításától, ám az ide érkező kutatók és látogatók számának növekedésével egyre nő a kockázata annak is, hogy idegen fajok vetik meg a lábukat a kontinensen” – figyelmeztetett Kevin Hughes, a brit Antarktisz-kutatóprogram természetvédelmi szakembere. “Ezek meghonosodása pedig pusztító hatással lenne a helyi ökoszisztémára, mivel a part menti területeken óriási biológiai sokféleség figyelhető meg” – idézte a szakembert a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadása.

 

  “A gombákhoz hasonló mikroorganizmusok jelenthetik a legnagyobb fenyegetést, mivel sok közülük komoly növénybetegségeket okozhat. A Déli-sarkon őshonos életformák nagyon primitívek és ezelőtt sosem találkoztak még hasonló kihívásokkal, így képtelenek lesznek védekezni ezekkel szemben” – hangsúlyozta Hughes.  A kontinenst eddig tíz idegen faj “fedezte fel magának”. Az olyan kistestű emlősök, mint a patkányok, egerek és macskák már jó ideje komoly fenyegetést jelentenek a félreeső szigetek madárpopulációra nézve. Ezeknek az állatoknak ugyan még nem sikerült végérvényesen megvetniük a lábukat a kontinensen, de a szakemberek attól tartanak, hogy ha a négylábúak befészkelik magukat a kutatóbázisokra, akkor a szélsőségesen hideg időjárási viszonyokat is könnyedén átvészelhetik majd. “A globális felmelegedés miatt jobban megnőhetnek a túlélési lehetőségeik, ezzel még nagyobb fenyegetést jelentve az őshonos életformákra”  – mondta Hughes.

 
    A Biological Conservation and Planet Earth Online című folyóiratban megjelent eredmények megerősítették a korábbi tanulmányokat, amelyek szerint a turisták is nagy mennyiségű növényi magot hordanak be magukkal a szigetre cipőiken, illetve ruháikon. Ezért a jövőben alaposan kivizsgálják majd a látogatókra vonatkozó bio-biztonsági előírásokat. A kontinensen jelen lévő 46 nemzet tevékenységeit ellenőrző Antarktisz-egyezmény (Antarctic Treaty) pedig új szabályokat fog bevezetni az idegen fajok illegális betelepülésnek megakadályozása érdekében.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.