IEA: Energiahatékonyság nélkül vége a mostani éghajlatnak

A Nemzetközi Energia Ügynökség szerint a mai klíma megvédéséhez szükséges kibocsátás-csökkentés felét a hatékonyabb energiafelhasználásnak kell adnia.

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA), nemrég kiadott jelentése szerint az éghajlat katasztrofális mértéku megváltozásának megelozéséhez négy fo intézkedésre van szükség. Ezek közül a legfontosabb az energiahatékonysági beruházások fellendítése. Az IEA szerint az energiahatékonyság ösztönzése nem teher a gazdaságok számára, hanem lehetoség.

Az IEA júniusban adta ki az évente megjeleno „World Energy Outlook” különkiadását, amely szerint veszélyben van a világ államai által meghatározott cél, hogy a földi átlaghomérséklet ne nojön 2 C° fölé. Ez az a maximális szint, amely mellett még van esély rá, hogy az éghajlat változása ne legyen katasztrofális mértéku. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke azonban nem csökken, és ennek hatására már most is érezheto az éghajlat változása.

Mivel a kibocsátások két harmada az energiatermelés és -felhasználás következménye, csak úgy maradhatunk 2 C° alatt, hogyha ezen e téren jelentos beruházásokra kerül sor. A legfontosabb, és legnagyobb kibocsátás-csökkenéssel járó beruházási terület az energiahatékonyság, mind az ipari energiafogyasztásban, mind a lakossági futésben és áramhasználatban. Ez a terület a szükséges összes kibocsátás-csökkentés majd felét adja

A további három javasolt intézkedés: i) a legszennyezobb széneromu-típusok építésének betiltása, ii) az olaj- és földgáz-termelés során elszöko metán, és iii) a fosszilis üzemanyagok ártámogatásának csökkentése. Az IEA kiemeli, hogy ezek az intézkedések (az ún. „4-et a 2 C°-ért” forgatókönyv) nem fogják vissza a gazdasági növekedést, és nem jelentenek többlet-terhet az államoknak. Mi több, segítik a gazdasági válságból való kilábalást.

„A politika hajlamos arra, hogy látványos energetikai nagyberuházásokkal próbálja megoldani minden problémánkat, így az éghajlatváltozást is. A valóság azonban az, amire az IEA is rámutat: a kevésbé izgalmas, de széles körben megvalósuló kisebb takarékossági beruházások (pl. a lakóházak szigetelése, kazáncseréje) sokkal hatékonyabb eszközök”. mondta dr. Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet igazgatója. „Magyarországon éppen ezért volna szükség mielobb egy átfogó lakossági épületenergetikai támogatási program megindítására, ami évente lakások tízezreihez jut el. Ilyen Szlovákiában és a balti államokban már régóta muködik, és biztos vagyok benne, hogy mi is meg tudnánk valósítani ezt.”

Ajánlott tartalom

Bezárt az utolsó szénerőmű Nagy-Britanniában

Véglegesen leállították hétfőn az utolsó brit szénerőművet.