Így falták fel az olajszennyezést

Legalább 200 ezer tonnányi kőolajat és földgázt fogyasztottak el baktériumok a Mexikói-öbölben öt hónap alatt a Deepwater Horizon fúrótorony katasztrófája után. A “nagy zabálás” ezután leállt, ám nem tudni, miért.

A Rochesteri Egyetem és a texasi A&M Egyetem kutatói azt is vizsgálták, hogy a katasztrófa utáni hónapokban milyen sebességgel falták fel a szénhidrogénnel táplálkozó baktériumok a szennyezést, írja az origo.hu. “A kiömlött olaj és földgáz túlnyomó része a tengerfelszín alatt maradt, körülbelül 800 méteres mélységben. Úgy tűnik, hogy a szénhidrogén-fogyasztó baktériumok jó munkát végeztek, és nagyobb részben megtisztították a vizet ezekben a rétegekben” – mondta a kutatási eredményekről beszámoló tanulmány társszerzője, John Kessler oceanográfus (a közlemény a Environmental Science and Technology szakfolyóiratban jelent meg). Máig vita tárgya, hogy mennyivel károsította még tovább a Mexikói-öböl élővilágát az, hogy a katasztrófa elhárítása során oldószereket fecskendeztek a tengerfenéken szivárgó kőolajkúthoz. A mostani kutatás adatai azt mutatják, hogy a szénhidrogénfaló baktériumok élénkebben tevékenykedtek oldószer jelenlétében. Kessler szerint ugyan még nincsenek átfogó kutatások arról, hogy mennyiben hatnak ki az ökoszisztémát e vegyszerek, de úgy tűnik, alkalmazásukkal az öböl vizében élő baktériumok könnyebben hozzáfértek az olajhoz.

A kutatók azt vizsgálták meg, hogy mennyi oldott oxigént tartalmaz a tengervíz különböző mélységekben. Az olajfaló baktériumok anyagcseréjükhöz felhasználják az oxigént és szén-dioxidot bocsátanak ki. A baktériumok pusztulása is oxigénfelvétellel jár. Az alacsonyabb oldottoxigén-szintekből meg lehet becsülni, mennyi olajat dolgoztak fel a mikroorganizmusok. A mérések szerint az olajfalók tevékenysége 2010 szeptemberében, öt hónappal a katasztrófa után leállt, ám azt nem tudni, miért. Kesslerék számításai szerint a kifolyt olaj körülbelül 40 százaléka még mindig az öböl vizében lebeg, és az sem világos, hogy lebomlott-e biokémiai úton vagy sem. A kutatócsoport összesen 1300 vízmintát vizsgált meg öt hónap alatt, a vizsgált terület mintegy 78 ezer négyzetkilométer volt.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.