Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
A WWF Magyarország ma publikált friss jelentéséből kiderül, hogy hazánkban a települések több mint felén közepes vagy súlyos a lakossági fűtésből származó légszennyezés, az energiaszegénység a települési önkormányzatok csaknem 80%-át érinti, ráadásul a helyi önkormányzatok középületeinek hőszigetelése és fűtési rendszere is rossz állapotban van.
A jelentés azonban megoldással is szolgál. A WWF Magyarország az idei Föld Órája alkalmából felmérést indított a települési önkormányzatok körében a fűtésre és energiahatékonyságra vonatkozóan. A felmérésben kimagasló számú, 701 helyi önkormányzat vett részt, amely az összes magyarországi önkormányzat 22%-a.
A hazai kutatás eredményei szerint a középületek hőszigetelésének, nyílászáróinak és fűtési rendszereinek állapota lehangoló. Az épületek harmada semmilyen szigeteléssel nem rendelkezik. A nyílászárók esetében is aggasztó a helyzet: az ablakok és ajtók fele közepes vagy annál rosszabb állapotban van, a kazánok és a hőleadók helyzete pedig csak egy leheletnyivel jobb. Az önkormányzatok próbálnak javítani a lesújtó helyzeten: szinte az összes önkormányzat nyomon követi a pályázati lehetőségeket, de a korlátozottan elérhető pénzügyi forrás miatt 60%-uk pályázati próbálkozása sikertelen volt az elmúlt 10 évben. Ugyanakkor hitelből, vagy harmadik feles finanszírozáson keresztül csak az önkormányzatok elenyésző hányada végzett felújítást.
„Az önkormányzatok pénzügyi és humán erőforrásai a lakosság hőellátásának javításában is korlátozottak. Az energiaszegénység a települések négyötödét érinti, több mint felénél pedig közepes vagy súlyos problémát jelent a lakossági fűtésből eredő légszennyezettség” – mondta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia programjának vezetője.
A legtöbb önkormányzat a szociális tüzelőanyag programon keresztül próbál tenni az energiaszegénység ellen, egytizedük viszont a tűzifa helyett szenet vagy a még inkább környezetszennyező lignitet oszt a szociálisan veszélyeztetettek számára. Vannak ugyanakkor sokkal szerencsésebb kezdeményezések is, amelyekhez ráadásul nem is kell nagy költségkeret: pályázati tanácsadás, oktatás a helyes tűzifahasználatról, vagy éppen a polgárőrség bevonása a tűzifa aprítására az idősek számára.
A felmérés során és azt követően, a WWF Föld Órája támogatóival az önkormányzatok fejlesztési és szemléletformálási lehetőségei is értékelésre kerültek.
„A megfelelő szigetelés télen a falak állapotától függően 35-40%, de akár 60-65%-os energiamegtakarítást is eredményez, míg nyáron 5-7 fokkal csökkenti a lakások hőmérsékletét. Így egyrészt a fűtésre fordított kiadások akár felét is meg lehet spórolni, másrészt az épületeink szigetelésével közvetlenül hozzájárulunk egészségünk javításához is” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation építőanyag-gyártó ügyvezető igazgatója.
„A távhő kiépítése – habár költséges – a legjobb megoldás lehet a légszennyezés csökkentésére, mivel ilyenkor a fűtőanyagot nagy hatékonysággal égetik el, a légszennyező anyagokat pedig csak egy helyen, folyamatosan ellenőrzött körülmények között kell megszűrni. Jelenleg Magyarországon csupán 94 településen, főként a nagyobb városokban van távfűtési rendszer, míg Nyugat- és Észak-Európában a kistelepüléseken is jellemző. A helyi levegőminőség kedvező befolyásolásán túl a távhő hatékony klímavédelmi eszköz is, elsősorban a megújuló energiaforrások, a kapcsolt energiatermelés és a hulladékhő-használat eredményeként” – hangsúlyozta Orbán Tibor, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének elnöke. A felmérés keretében csaknem száz önkormányzat jelezte, hogy ha lenne pályázati forrás, akkor pályázna a helyi távhőrendszer kiépítésére.
„A helyi önkormányzatok fűtési rendszereinek korszerűsítésében komoly energiamegtakarítási potenciál van. Az új, korszerű földgáz-tüzelésű kondenzációs kazánok hatásfoka 90% felett is lehet, ami jelentősen meghaladja a régi kazánok hatásfokát. A tüzelőberendezések cseréje mellett fontos lenne a szabályozásban is korszerűsítéseket végrehajtani, mint például a programozható termosztátok, az időjáráskövető szabályzók vagy a korszerű épületfelügyeleti rendszerek alkalmazása” – mondta Venczel Márk, a Robert Bosch Kft. üzletágvezetője.
„A felmérést követően egy független értékelés során három helyi önkormányzat került kiválasztásra, akiket a partnerek támogatásával a WWF Magyarország konkrét energiamegtakarítási fejlesztésekkel és felmérésekkel segít. A kiválasztási kritériumok között olyan szempontok szerepeltek, mint a felmérésben mutatott energiagazdálkodás javítását mutató elkötelezettség, az energiaszegénységnek való kitettség, a korlátozott helyi anyagi erőforrások, a távhőrendszer kiépítésének vagy bővítési lehetőségének vizsgálata, vagy a fosszilis energiáktól való függetlenedésre való törekvés” – tette hozzá Vaszkó Csaba.
Ennek eredményeképpen Kisnána Község Önkormányzata 500 ezer Ft értékű hőszigetelő anyagban részesül a Knauf Insulation Kft. jóvoltából, Mezőnyárád Községi Önkormányzatának korszerű fűtéstechnikai eszközöket ad a Robert Bosch Kft. 1,5 millió Ft értékben, míg a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének tagja, a Get-Energy Magyarország Kft. Izsófalva Község Önkormányzatának középületeire készít energiamegtakarítási intézkedési tervet.
