Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Egy forró napon több balesetet előz meg, mint bármely biztonságtechnikai extra. A szó átvitt és valós értelmében is életmentő, ha elromlik, rohanunk a szakértőhöz, pedig a klímát nem csak szerelni, használni is tudni kell.
Csak halvány emlékfoszlányaim vannak, milyen klímamentes autóban főni nyáron. Talán túl fiatal vagyok, és az én generációm fejében a légkondi inkább alapvető, mint luxustartozék. Hiába zajlott autós szocializációm felhúzott ablak és járó klíma mellett, ma is elkövetem ugyanazon hibákat, amit az autósok jó része.
Egy klímázott helyiségben, így az autóban is az a jó, ha öt, de legfeljebb 7-8 fokkal van hidegebb a külső hőmérsékletnél. Tekintve, hogy a légkondi ritkán képes a beállított hőfokig hűteni az utasteret, sokan azt a logikát követjük, hogy minél melegebb van kint, annál hidegebbet állítunk bentre. Mintha ettől a két érték vágyott átlagában érezhetnénk magunkat. Nem ritka így a harmincöt fokban a húsz fokos közelébe hűtött autó, ami már egyértelműen önveszélyeztetés.
A nyolc-tíz fokos hőmérsékletkülönbség már érezhetően leterheli a szervezetet. Sok energiát von el, így a hidegtől csak rövid távon frissülünk fel. Kiszállásnál közvetlenül is érezzük a hatását, amikor a hirtelen arcunkba csapó forróság miatt kitágulnak az erek, csökken a vérnyomásunk, és erőtlenek leszünk. Ez csak a kényelem kellemetlen mellékhatása, amit – attól függően, mekkora a kint és az autóban mért hőmérséklet különbsége – egészségkárosító szintig fokozhatunk. Az orrfolyással és köhögéssel járó nátha tipikus klímabetegség, az így szerzett gége- és torokgyulladás sem ritka, de akár tüdőgyulladást vagy homloküreggyulladást is összeszedhetünk.
A késő októberi hideg szimulálása nem az egyetlen, amivel szervezetünket sokkolhatjuk. Legalább ilyen fontos, hogy a fúvókát ne irányítsuk közvetlenül magunkra. Persze nincs jobb, mint amikor a napon aszalt arcunkat megfújja a klíma száraz hidege, de ettől is megbetegedhetünk, ahogy attól is, ha izzadt bőrünkre fújatunk. Komoly ízületi bajokhoz, izomfájdalmakhoz vezethet, emellett hamarabb jönnek a betegségek, és a szemünknek sem tesz jót a mesterséges huzat. Legjobb, ha a középső befúvórostélyokat egymás felé nyitva, kissé felfelé irányítjuk, a szélsőket pedig az oldalablakokra. A légáram-beállítót érdemes láb-arc-szélvédő hármas állásába tenni, így a befújt hideg körbejárja az utasteret.
Ha a hőmérséklet ideális és az elektronikus vezérlésű klímával szerelt autókban megszűnt a huzat, káros tényezőként ott lehet még a szárazság. Mire a levegő a rostélyokon át eljut hozzánk, a rendszerben már minden vizet kiadott magából, ami szerencsés, mert a száraz levegőt hűvösebbnek érezzük a nedvesnél. A test kipárolgása ilyen környezetben viszont megnő. Még ha a hideg autóban nem is tör ránk szomjúságérzet, a folyadékpótlás épp olyan fontos, mint amikor a napon izzadunk. A szárazságot az érzékeny szeműek és a kontaktlencsét viselők is megszenvedik – nekik érdemes szemcseppet rendszeresíteni a klíma mellé.
A teljes cikk itt olvasható.