Néhány százezer forintért már lehet kapni olyan napkollektoros vagy napelemes rendszert, amellyel fel lehet melegíteni a vizet a tusoláshoz, vagy egy egyenárammal működő fogyasztót el lehet látni árammal.
Egy családi ház kiszolgálásához viszont már milliós nagyságrendű beruházásra és bonyolultabb rendszerekre van szükség. Körkép a napenergia-piacról. Ha mind hasznosítani lehetne azt az energiát, amely mindössze két négyzetméternyi felületre érkezik egy év alatt, akkor abból fedezni lehetne egy átlagos magyar lakás áramfogyasztását. Ilyen ideális hatásfokú eszközök még laboratóriumokban sem léteznek, de az országban elég sokat süt a nap ahhoz, hogy megérje napenergiával előállítani a meleg vizet vagy az áramot a családi vagy hétvégi házban, a társas- vagy panelház tetején. Az első cél érdekében napkollektorokat kell felszerelni, amelyek hőenergiává alakítják át a napsugárzást. A napelemek fotovoltaikus cellái ezzel szemben elektromos árammá alakítják azt. Akár kollektort, akár napelemtáblát vesz az ember, figyelembe kell vennie, hogy teljes épületgépészeti rendszerek kialakításáról van szó, nem elég csak magát a napenergia-hasznosító berendezést megvenni, és már a tervezéskor is érdemes kikérni szakemberek tanácsát.
Csupán a napkollektor nem elég a fűtéshez
A leggyorsabban, három-hét év alatt a napkollektor felszerelése térül meg a megújulóenergia-beruházások közül – derül ki abból a tanulmányból, amelyben a Magyar Épületgépészek Szövetsége elemezte a magyarországi napkollektorpiac jelenét. Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet 2010-es összegzésében valamivel hosszabb idővel, öt-tíz évvel számol, attól függően, hogy gázkazánt vagy villanybojlert váltunk ki a Nap energiájával melegített vízzel. A napkollektor hőcserélő folyadéka elnyeli a napsugárzást, és hőcserélővel melegíti a rendszerben keringetett vizet. A megtermelt víz mosdásra, mosásra, vagyis a mindennapi szükségletek fedezésére használható. A felszerelt kollektorok nagyságától és a fogyasztás mennyiségétől függően egy átlagos, négyfős háztartásban a melegvízigény 60-70 százalékát is fedezni lehet az így hasznosított megújuló energiával.
A teljes cikk itt olvasható.
Egy korábbi anyagunk a témában:
[media id=74 width=320 height=240]