Így szabadulhatna a földgázfüggőségből Magyarország

Noha a rezsicsökkentés miatt a háztartásoknak jelenleg nem éri meg pelletfűtésre átállniuk, a földgáz versenypiacról vételező társaságok számára jó lehetőséget jelenthetne a hazai mezőgazdasági hulladékból gyártott tüzelőanyag.

A pellettüzelés jelenleg nem versenyképes fűtési mód a lakossági szegmensben Magyarországon (részben a hatósági árszabályozás, konkrétan a rezsicsökkentések miatt), azonban a kkv-k, közületek a földgázhoz képest 35-40 százalékos árelőnyt tudnának elérni – fogalmaz Jancsó Illés, a Magyar Pellet Egyesület Pellet Gyártók és Forgalmazók Munkacsoportjának vezetője, írja a napi.hu.

A lakossági helyett sokkal inkább az intézményi, vállalati pelletfelhasználásban van perspektíva az egyesület szerint, így például önkormányzati üzemeltetésű ingatlanok, iskolák, kórházak, illetve kkv-k hőigényét lehetne ilyen módon gazdaságosan kielégíteni. Az ország adottságaihoz igazodva elsősorban a mezőgazdasági melléktermékek lehetséges hasznosításán alapul az egyesület által megalkotott szakmai koncepció – mondta el Jancsó.

A stratégia célja, hogy hulladékból magas komfortfokozatú, automatikus adagolású kazánokban eltüzelhető megújuló energiahordozót állítsanak elő – hangsúlyozottan helyi feldolgozással és felhasználásra. A szervezet álláspontja szerint a koncepciót követve hazai nyersanyagbázison alapuló, fenntartható és önellátó kistérségi, decentralizált hőtermelési rendszerek hozhatók létre, a szükséges speciális kazánokat pedig akár magyar gyártók is szállíthatnák. (A jelenleg elterjedt berendezések elsősorban a jobb minőségű, fenyőből készült pellet eltüzelésére alkalmasak.) A szakmai koncepció azzal számol, hogy az ágazat felfuttatásába be lehetne csatornázni például a közfoglalkoztatási, vagy éppen k+f programokat is. Mindez járulékos nemzetgazdasági haszonnal is járna, az energiaimport-függőség csökkenésétől a munkahelyteremtésen keresztül a többlet adóbevétel jelentkezéséig.

Magyarországon becslések szerint 30 ezer tonna pellet készült 2012-ben, az ország teljes kapacitása azonban valamivel 100 ezer tonna fölött alakul, míg a belső fogyasztás évente mindössze 10 ezer tonnára rúg.

A pellet, az egyéb biomassza alapú energiahordozókra szintén jellemző további jó tulajdonsága, hogy széndioxid-semleges, vagyis előállítása és helyi felhasználása esetén csak minimálisan kerül több üvegházgáz a légkörbe, mint amennyit az alapanyagául szolgáló növény élete során megkötött. A német Öko-Institut adatai szerint a pellettüzelés 35 kilogramm széndioxid-kibocsátással jár megawattóránként, messze-messze elmaradva a földgáz (256 kilogramm) és a villamosenergia (953 kilogramm) mögött.

A legjobb minőségű fapelletet kéreg nélkül feldolgozott fenyőből gyártják, miután viszont Magyarországon viszonylag csekély a fenyőerdők területe, csak a gyengébb minőséget biztosító lágylombos fából készülhet jelentősebb mennyiség. A hazánkban gyártott pellet – tüzeléstechnikai jellemzői miatt – azonban gyengébb minőségű, elsősorban a magasabb hamutartalma miatt.

A minőségi termékek zömmel exportra kerülnek, míg a gyerekcipőben járó hazai piac keresletét importból elégítik ki. Az itthoni alacsony elterjedtséget nemcsak az erdészeti adottságok, de a magas kezdeti beruházási igény, illetve a kazánbeszerzési támogatások hiánya is magyarázza. A prémium kategóriában Magyarország ezért nem rúghat labdába, viszont nyitott a lehetőség a helyi felhasználásra, így az ország külső energiafüggőségének mérsékléséhez a mezőgazdasági melléktermékekből gyártott pellet is hozzájárulhatna.

Ajánlott tartalom

500 ezer forintos, komplett napelemes rendszert dobtak piacra

Az amerikai Zendure új AIO 2400 csomagja teljesen integrált erkélynapelemes rendszert kínál 800 watt teljesítménnyel, könnyű telepítéssel és intelligens vezérléssel.