A károsanyag-kibocsátás globális problémává vált, csökkentése pedig a megújulóenergetika iparának fokozott fejlesztését hozta magával az elmúlt évek során.
A fenntartható fejlődést támogató nemzetek fokozatosan csökkentették a fosszilis-tüzelőanyagokat felhasználó erőművi egységeik számát. A technológiák fejlődése lehetővé teszi, hogy virtuális erőművekkel véget érjen a nagyerőművek dominanciája, ezáltal a kicsi, lokális igényekre szabott erőművek jelentik majd a rendszer lelkét. A megújulóenergetikai beruházások révén csökken az energiatermelés által hátrahagyott ökológiai lábnyom mértéke. A fejlesztések következtében egyes nemzetek 2050-re akár kizárólag zöld-energiával fedezhetik energiaigényüket.
A Stanford Egyetem professzora, Mark Jacobson szerint nem elérhetetlen, hogy 2050-re az Egyesült Államok kizárólag megújuló energiaforrások felhasználásával termelje meg az energiaigényéhez szükséges elektromos áramot.
A 2015 decemberében zajló párizsi COP21 konferencián kitűzött célok, miszerint 2030-a globálisan megtermelt éves energiamennyiség fele megújulókból kell, hogy származzon, a megújulóenergetikát érintő beruházásokat nézve nem tűnik elérhetetlennek. A kaliforniai egyetem kutatója, Mark Jacobson által összeállított tervezet szerint 2050-re száz százalékban károsanyag-kibocsátás mentes energiatermelés jöhet létre az Egyesült Államokban. Tervei pedig nem kizárólag az ipari óriás energetikai átalakulására lehet hatással, hanem példaértékű lehet minden olyan nemzetnek, amely támogatja a fenntartható fejlődést.
Jacobson professzor elmélete szerint ahhoz, hogy az Egyesült Államok 100 százalékban megújuló-felhasználó lehessen, 1,591 gigawattnyi megújulóenergetikai kapacitással kell majd, hogy rendelkezzen 2050-re. Ami az energiatermelési módokat illeti, ezen belül 3966 gigawattnyi fotovoltaikus-, 2421 gigawattnyi szélenergia- és 61 gigawattnyi víz és geotermikus kapacitása kell, hogy legyen.
A teljes cikk itt olvasható.