Ilyen lesz az ország legizgalmasabb irodaháza

Miért nem toronyház épül Budapest nyugati kapujaként a kelenföldi pályaudvar és az M1-M7-es autópálya között?

Paulinyi Gergely és Reith András építészek, a Mérték Group Zrt. vezetői három fejezetben beszélnek a Budapest One irodaházról, arról, hogy létezik olyan építészeti attitűd, amellyel az épület nem gyűri le a környékén lakókat, és arról, miért jött jól a válság az környezettudatos tervezésnek.

Luxusnak bélyegezték a környezettudatos tervezést

Paulinyi Gergely: Építészeti tervezéssel foglalkozunk, nagyon nagy hangsúlyt fektetve a környezettudatosságra. Tizenegy évvel ezelőtt ez hozott össze minket Andrással. Alkotópárusunkban ő képviseli ezt a megközelítést, jómagam inkább az építészeti dizájn oldaláról érkeztem. Nyilván ma már az egyik terület nem létezhet a másik nélkül, de hozzátartozik az igazsághoz, hogy egy évtizeddel ezelőtt mindenki teljesen hülyének nézett minket az említett elkötelezettségünk miatt. A magyar piac egyszerűen nem is tudott arról, hogy irodaházakat, sőt bármilyen építészeti értéket környezettudatos szempontok mentén érdemes, sőt erkölcsi kötelesség megvalósítani.

Reith András: Egyáltalán nem voltak előtérben ezek a szempontok. Annyira pezsgő volt az ingatlanpiac, hogy csak az volt a lényeges, hogy minél gyorsabban és minél nagyobb nyereséggel jöjjenek létre a beruházások. Olyan csekély volt a tervezői-gyakorlati tudás a környezetbarát építészet területén, hogy nem tudták hova tenni a környezettudatos és energiatudatos elképzeléseket. Mi elhatároztuk, hogy mindenképpen készítünk egy-egy környezettudatos koncepciót a terveinkhez, ha kérik, ha nem. Amikor ezeket bemutattuk, azt a választ kaptuk a beruházóktól, hogy a Nyugat luxusával nem kívánnak foglalkozni. Amikor prezentáltuk a nyugat-európai és amerikai számításokat arról, hogy így mennyit csökken az épület energiaköltsége és benne élve mennyit javul a komfortérzet, senki sem akarta elhinni.

-

Tíz év távlatából mindez tényleg viccesnek tűnik, hiszen pontosan tudjuk, hogy a környezettudatos tervezéssel mekkora nyereségeket lehet elérni többek között az épület üzemeltetésén, ami ugye több tíz éves távlat. Persze az ökotudatos kialakításnak is van ára, de az összberuházáshoz viszonyítva csak 3-5 százalékkal kerül többe egy ilyen épület. Elég sok konferencián elmondtuk Gergővel hét-nyolc évvel ezelőtt, hogy érdemes lenne a mérnöktársadalomnak és a dizájnereknek is felvenniük a kesztyűt, mert pár év múlva nem fognak ökotudatos tervezés nélkül megélni a piacon. Ma azt látjuk, hogy Budapesten már nem adnak át olyan irodaépületet, amit ne értékelnének nemzetközi környezettudatos épületminősítési rendszerek szerint.

Magyarország legérdekesebb alaprajzú épülete

P. G.: A Budapest One irodaház terveit Vámossy István és Burián Gergő kollégáinkkal közösen alkottuk. Az épületben 70 ezer négyzetméter lesz bérbeadható, az őrmezői lakótelep és a kelenföldi pályaudvar mellett, a Boldizsár utca, a Balatoni út és az Alsó Beregszász út között épül fel. A mi épületeink mindig megpróbálnak tekintettel lenni a közösségre azokon a szokásos fejlesztői elvárásokon túl, hogy legyen landmark üzenetük, vagyis határozzák meg a környezetüket, legyenek rugalmasan belakhatók, legyen dinamizmust sugalló, kreatív dizájnjuk. Szempont, hogy a házak tágan értelmezzék a fenntarthatóságot, ne csak a rezsijük legyen alacsony, hanem a közlekedés is legyen kényelmes a környékükön. Csak egy példa. Egy ekkora irodaháznál, mint a Budapest One a szabályozás nagyjából ezer parkolóhelyet ír elő. Szerintünk ez nem helyénvaló, túl sokat követel, pláne egy olyan helyszínen, ahol ott a négyes metró végállomása, és épül a szintén általunk tervezett közlekedésieszköz-váltó csomópont, ahol Volán- és BKV-buszok, P+R parkoló áll a rendelkezésre, és ott a vasútállomás.

Szerintem azért fontos még a Budapest One, mert ugyan a szabályozás szerint lehetett volna, de nem éltünk azzal a lehetőséggel, hogy maximum 55 méteres magasházat csináljunk. A tervezés során a beruházást fejlesztő Futureállal közösen az a döntés született, hogy a felhőkarcoló sem városszövetileg, sem építészetileg nem lenne indokolható, még úgy sem, hogy egy rozsdaövezetről beszélünk, korábban az Autóklub volt ezen a telken. Úgy gondolom, bármennyire is Budapest nyugati kapuja lesz az épület, bármilyen hi-tech üzenete és márkaértéke van, nem gyűrheti maga alá azt a több tízezer embert, akik az őrmezői panelházakban laknak. Az épület arra válaszol, hogyan lehet várost csinálni egy olyan területen, ahol a város alapvető elemei nem állnak rendelkezésre, nincsenek hagyományos értelemben vett utcák, nincsenek kellemes léptékű terek.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Ökotudatos hőszigetelés a polisztirol

Az elmúlt években, de főleg a következőkben előtérbe kerülnek a környezeti szempontok: az energiapazarlás és a környezetszennyezés visszafogása, a klímaváltozás negatív hatásainak kézben tartása.

Nincs hozzászólás

  1. Ne engedjék meg a toronyházak építését Budapesten, sosem!