Imádják a cégek az olcsó megújuló energiát

Éveken át a technológiai óriáscégek voltak a legfőbb felhasználók, de újabban az ipari vállalatok is beléptek a sorba, mert a szél- és napenergiás áramtermelés ennyire olcsó lett.

Árambeszerzési szerződéseikben akár 10-20 évre is lekötik az energiatermelő kapacitásokat. Az USA megújuló energiás kapacitásai bő 20-25 éve folyamatos bővülnek, de az elmúlt 2 évben ugrásszerű volt a fejlődés. Az Egyesült Államok 120 gigawattos szél- és napenergiás kapacitásának mintegy egyharmadát 2015-2016-ban létesítették. Összehasonlításképpen: Európában 918,8 GW a teljes energiatermelő kapacitás, ebből 153,7 GW szélenergiás infrastruktúra. A globális napenergia kapacitás 305 GW, ebből Európáé 104 GW. Az ezredfordulón ez még szinte nulla volt, de még 2010-ben is csak 50 GW.

Beszerzi, de nem beruház

Tavaly a szélenergiás energiabeszerzési szerződések 40 százalékát céges ügyfelek kötötték Amerikában, nemcsak nagyvállalatok, hanem egyetemek és a hadsereg különféle egységei. A vállalatok úgynevezett PPA-kat, vagyis energiabeszerzési szerződéseket kötnek a szélenergiás és szolárparkok tulajdonosaival. Ez kettős biztonságot ad a cégeknek.

Egyfelől befektetés nélkül jutnak hozzá a tiszta energiákhoz, nem kell beruházniuk, hogy megépítsék a megújuló energiás erőműveket. Másrészt a megújuló energiát nem közvetlenül kapják, hanem a kapacitás tulajdonosa az áramhálózatba táplálja be, s a cégek abból szerzik. Ez azért fontos, mert ha nem süt a nap, vagy nem fúj a szél, az áramhálózatból fosszilis eredetű energiához is hozzájuthatnak. Így nem kell a megújuló energiák szórványosságából eredő problémákkal bajlódniuk. Ez a PPA-k általában 10-20 éves szerződések és az erőmű tulajdonosa rendszerint a hagyományos energiaszolgáltató cégek árszabásánál kedvezményesebb áron adja az áramot. Árambeszerzés tekintetében a ritka kivételek közé tartozik az IKEA, melynek az a stratégiája, hogy mindent birtokolni akar: a telket, melyen az áruháza áll, az épületet magát, s a megújuló energiás erőművet is, ami ellátja a létesítményeit. Amerikai áruházai tetejére napelemeket szereltek, s a vállalat két szélenergiás telep építésébe is befektetett Texas-ban és Illinois-ban, hogy cégen belül oldja meg az áramellátását.

Trump nem bántja a megújulókat

A technológiai innovációk és a túltermelés miatt folytatódik a szél- és szoláreszközök áresése. Ezt megfejelve a különféle állami támogatásokkal és adókedvezményekkel, a megújulók versenyképesek, a világ egyes pontjain már a legolcsóbb megoldások, ha új építésű erőművekről van szó. Ehhez persze kellenek az állami támogatások, s valami csodaszerű módon Trump nem adta jelét, hogy megtorpedózná ezeket. Ez annak köszönhető, hogy a republikánus pártnak szép számban vannak olyan politikusai, szenátorai, akik az USA olyan tagállamait képviselik, ahol már előrehaladott a megújuló energiás szektor fejlettsége, s a szél- és napenergia tekintélyes százalékot képvisel az energiamixben (pl. Texas, Oklahoma, Iowa). A demokrata és a republikánus pártban tehát konszenzus van arról, hogy a megújulók támogatása szükséges.

Olcsó & zöld: ellenállhatatlan kombináció

A 2000-es években elsősorban az energiafaló technológiai cégek -a hatalmas szerverközpontokat üzemeltető Google vagy az Apple- vitték a prímet a megújuló energiákra való átállásban. Nekik persze hatalmas pénztartalékaik voltak rá, hogy az akkor még kevésbé versenyképes árú energiaforrást is beszerezzék. A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Áramot termel és árnyékot ad: miért választják egyre többen a napelemes parkolótetőket?

Még közel sem olyan sok tetőn jelentek meg napelemek itthon, mint tőlünk nyugatabbra, de máris itt egy másik remek lehetőség. Napelem ugyanis máshová is kerülhet, mint családi házak vagy középületek tetejére.