Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Éveken át a technológiai óriáscégek voltak a legfőbb felhasználók, de újabban az ipari vállalatok is beléptek a sorba, mert a szél- és napenergiás áramtermelés ennyire olcsó lett.
Árambeszerzési szerződéseikben akár 10-20 évre is lekötik az energiatermelő kapacitásokat. Az USA megújuló energiás kapacitásai bő 20-25 éve folyamatos bővülnek, de az elmúlt 2 évben ugrásszerű volt a fejlődés. Az Egyesült Államok 120 gigawattos szél- és napenergiás kapacitásának mintegy egyharmadát 2015-2016-ban létesítették. Összehasonlításképpen: Európában 918,8 GW a teljes energiatermelő kapacitás, ebből 153,7 GW szélenergiás infrastruktúra. A globális napenergia kapacitás 305 GW, ebből Európáé 104 GW. Az ezredfordulón ez még szinte nulla volt, de még 2010-ben is csak 50 GW.
Beszerzi, de nem beruház
Tavaly a szélenergiás energiabeszerzési szerződések 40 százalékát céges ügyfelek kötötték Amerikában, nemcsak nagyvállalatok, hanem egyetemek és a hadsereg különféle egységei. A vállalatok úgynevezett PPA-kat, vagyis energiabeszerzési szerződéseket kötnek a szélenergiás és szolárparkok tulajdonosaival. Ez kettős biztonságot ad a cégeknek.
Egyfelől befektetés nélkül jutnak hozzá a tiszta energiákhoz, nem kell beruházniuk, hogy megépítsék a megújuló energiás erőműveket. Másrészt a megújuló energiát nem közvetlenül kapják, hanem a kapacitás tulajdonosa az áramhálózatba táplálja be, s a cégek abból szerzik. Ez azért fontos, mert ha nem süt a nap, vagy nem fúj a szél, az áramhálózatból fosszilis eredetű energiához is hozzájuthatnak. Így nem kell a megújuló energiák szórványosságából eredő problémákkal bajlódniuk. Ez a PPA-k általában 10-20 éves szerződések és az erőmű tulajdonosa rendszerint a hagyományos energiaszolgáltató cégek árszabásánál kedvezményesebb áron adja az áramot. Árambeszerzés tekintetében a ritka kivételek közé tartozik az IKEA, melynek az a stratégiája, hogy mindent birtokolni akar: a telket, melyen az áruháza áll, az épületet magát, s a megújuló energiás erőművet is, ami ellátja a létesítményeit. Amerikai áruházai tetejére napelemeket szereltek, s a vállalat két szélenergiás telep építésébe is befektetett Texas-ban és Illinois-ban, hogy cégen belül oldja meg az áramellátását.
Trump nem bántja a megújulókat
A technológiai innovációk és a túltermelés miatt folytatódik a szél- és szoláreszközök áresése. Ezt megfejelve a különféle állami támogatásokkal és adókedvezményekkel, a megújulók versenyképesek, a világ egyes pontjain már a legolcsóbb megoldások, ha új építésű erőművekről van szó. Ehhez persze kellenek az állami támogatások, s valami csodaszerű módon Trump nem adta jelét, hogy megtorpedózná ezeket. Ez annak köszönhető, hogy a republikánus pártnak szép számban vannak olyan politikusai, szenátorai, akik az USA olyan tagállamait képviselik, ahol már előrehaladott a megújuló energiás szektor fejlettsége, s a szél- és napenergia tekintélyes százalékot képvisel az energiamixben (pl. Texas, Oklahoma, Iowa). A demokrata és a republikánus pártban tehát konszenzus van arról, hogy a megújulók támogatása szükséges.
Olcsó & zöld: ellenállhatatlan kombináció
A 2000-es években elsősorban az energiafaló technológiai cégek -a hatalmas szerverközpontokat üzemeltető Google vagy az Apple- vitték a prímet a megújuló energiákra való átállásban. Nekik persze hatalmas pénztartalékaik voltak rá, hogy az akkor még kevésbé versenyképes árú energiaforrást is beszerezzék. A teljes cikk itt olvasható.
