Íme a legolcsóbb energia

A napból érkező energia hasznosításának két módja ismert, a passzív és az aktív energiatermelés. Az aktív energiatermelésnek egyik formája a napkollektoros, amely során a napenergiát hőenergiává alakítják.

A hőenergia gyűjtése és tárolása főképp napkollektorral történik. A napkollektor elnyeli a napsugárzás energiáját, átalakítja hőenergiává, majd ezt átadja valamilyen hőhordozó közegnek. Az aktív energiatermelés másik formája a napelemes, amely segítségével a napsugárzás energiáját elektromos energiává alakítják. A napenergia esetében előnynek számít, hogy nem függ a beszállítótól és ingyen van. A hátrányai pedig, hogy beruházás igényes, szezonális és nehezen tervezhető előre. Magyarországon 2007 augusztusában telepítettek először napkollektort panelházra. Ezzel szemben Ausztriában már 1995-ben tizenötször több megújuló energiát hasznosítottak, mint hazánkban. A cél, hogy a jövőben minden magyar állampolgárra 1 m2 napkollektor jusson. A tervek szerint 2020-ra az Európai Unió teljes energia felhasználásának 20%-a megújuló energiából fog származni.

Az OzoneNetwork szerdai Egyenlítő adásának vendége Glattfelder Béla a Magyar Szolár Szövetség elnöke azt állítja, gazdaságilag megéri napkollektorokat alkalmazni. Egy most publikált tanulmány szerint például Németországban 2020-ra a megújuló energia gazdasági jelentősége mind foglalkoztatás mind a GDP-hez való hozzájárulás tekintetében meghaladja majd az autóiparét. Az elnök egyaránt felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar állam energiavásárlásra költött 12 millió eurós kiadását helyettesíteni lehetne a megújuló energia használatával. Sőt, ezzel csökkenteni lehetne az állam, a vállalkozások és a családok energiaszámláját is.

Ajánlott tartalom

Megkezdték a 800 kilométeres, keleti gázellátó rendszer kiépítését

Megkezdte a Szibéria ereje és a Szahalin-Habarovszk-Vlagyivosztok gázvezeték összekötését a Gazprom a több mint 800 kilométereres Belogorszk-Habarovszk szakasz építésével - közölte az orosz állami gázvállalat csütörtökön a Telegram-csatornáján.

Nincs hozzászólás

  1. kosztolanczi38

    Igen, ha az állam mélyen belenyúl a pénztárcájába! Glattfelder úr (hogyan lett ő a téma szakértője???) nem tudja talán, hogy éppen most csökkentették Németországban a szubvenciót, mert tűrhetetlenül nagy terhet jelent az eddigi nagyvonalúság az államnak.
    Tehát: csak mértékkel és csak megfontoltan, s más szempontokat is mérlegelve igazak ezek az állítások.
    Egyelőre az atomenergia verhetetlen, s most fáj már a németek feje a hirtelen felindulásból elkövetett döntéseik miatt!

  2. Rummel Zsolt

    Majd ha valaki egyszer megmutatja nekem mennyibe kerül társadalmi szinten a félelem az atomenergiától (50 éven át mindenki érintett ebben!), ami sokszor nem is tudatos mégis ott van, befolyásol minket, meg az a sok vita, egyezkedés meg kampány, meg az a költség hogy állandóan ezzel kell foglalkozni a médiában meghallgatni, részt venni benne, a kapcsolódó állami hivatalok költsége, és a többi, és a többi, akkor majd elkezdek mérlegelni, meg hinni olyan szavakban egyáltalán hogy “olcsóbb, mint”.
    Érdekelne mondjuk egy biztosítási szakember véleménye, hogy mennyit nyom a látban egy ilyen kockázat vagyon, ingatlan érték, illetve egészségbiztosítási szempontból, mondjuk Fukusima térség szinten.

    Ezeket a tényezőket érdekes módon még soha egyetlen alkalommal nem hallottam (max. a közvetlen okozott kárra vonatkozóan).

    A németek feje nem fáj, csak a lobbizás megy, most szerintem egy csomó ember megkönnyebbült, míg egy páran rosszabbul érzik magukat, mert leértékelődött a befektetésük.