Íme az év hala

Lezárult „Az év hala – 2012” címért folyó verseny, amelyet 2011 szeptemberében hirdetett meg honlapján a Magyar Haltani Társaság. A fordulatokban bővelkedő, tízezres közönséget megmozgató szavazás győztese a széles kárász lett.

Nyertese azonban három van, ugyanis a második lápi póc és a harmadiknak befutó szilvaorrú keszeg is olyan publicitást kapott, amilyenre e nélkül nem lett volna esélye – összegezte a Kárpát-medence őshonos halainak népszerűsítését célzó akció eredményét Harka Ákos, a társaság elnöke. Egy éve két és félezer, most – a nagyobb médianyilvánosságnak köszönhetően – tízezernél is több szavazat döntött az év haláról. A Magyar Haltani Társaság honlapján szervezett választás izgalmasan alakult. Az élen egymást váltogató jelöltek közül végül a széles kárász szerezte meg a győzelmet, megelőzve a lápi pócot és a harmadik helyezett szilvaorrú keszeget. Mindhárom jelölt méltó lett volna a kitüntető címre. A széles kárász valószínűleg annak köszönheti győzelmét, hogy a természetvédők és a horgászok körében egyaránt ismert, és mindkét csoport szimpátiáját élvezi – értékelte a helyzetet Harka Ákos. A színezete miatt aranykárásznak is nevezett halnak ötven éve még sűrű állományai éltek a növényekkel gazdagon benőtt holtmedrekben, csatornákban és mocsarakban, de napjainkra élőhelyeinek túlnyomó többségéről kiszorította a Magyarországra 1954-ben behozott ezüstkárász, a szomszédos Romániából pedig már gyakorlatilag eltűnt. Megritkulása a nyelvhasználatunkban is változást idézett elő. Ötven éve a kárász szó még a széles kárászt jelentette (Carassius carassius), napjainkban viszont a mindenfelé megtalálható ezüstkárászt (Carassius gibelio). Ha az előbbiről kívánunk szólni, akkor ma már elé kell tennünk a széles jelzőt (amelyen a hal „magassága” értendő), vagy aranykárászt mondunk.

A Szent István Egyetem Halgazdálkodási Tanszékének munkatársai kidolgozták a faj mesterséges szaporítását, így lehetőség van ivadékainak kihelyezésére. A Haltani Társaság arra biztatja a halgazdálkodókat, a kisebb-nagyobb horgászegyesületeket, hogy éljenek e lehetőséggel, s telepítsenek széles kárászt is az erre alkalmas vizeikbe. Ezzel – amellett, hogy megteremtik a mesék aranyhalának fogási esélyét – sokat tesznek a faj fennmaradásáért is.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.