Nem tetszik a svédeknek, hogy nem állnak halomban a szeméthegyek – holott az ország újrahasznosításban a világ élvonalában áll. Azonban szemét nélkül a hőerőművek nehezen üzemelnek.
Szemétbehozatalra kényszerül Svédország, miután a háztartási hulladék csupán négy százaléka végzi a szemétlerakókban – írja az origo.hu. A maradékot újrahasznosítják vagy hulladékégető-üzemekben energiát állítanak elő belőlük. A hulladékégető üzemek számos köz- és kereskedelmi épület fűtését és 4,6 millió háztartás áramellátását oldják meg. A francia Le Monde szerint a svéd hulladék 36 százalékát újrahasznosítják, 14 százalékát komposztálnak, és 49 százalékot égetnek el az erőművekben, amely így is a dánok 54 százalékos átlaga alatt marad, de messze megelőzi az EU-s 22 százalékot. Hiába a kiváló újrahasznosítási és energiatermelési ráta, épp a túlzott szemétégetés miatt kényszerülnek a svédek behozatalra. Évi 800 ezer tonna szemetet vesznek a szomszédos Norvégiától, akiknek így is olcsóbb megszabadulni a szemetüktől, mint saját maguk számára elégetni azt. A svédek számoltak az égetés során keletkező toxikus gázokkal és a légkörbe kerülő nehézfémekkel is, és nyolcvanas évek óta érvényben lévő kemény szabályozásoknak köszönhetően ezek, valamint a kibocsátott hidrogén-klorid és kéndioxid mennyisége szinte a nullára csökkent.
Catarina Ostlund, a Svéd Környezetvédelmi Ügynökség főtanácsadója elmondta, hogy ezeket a nehézfémeket még Svédországban leülepítik, és a hamvakat csak utána juttatják vissza Norvégiába. Szerinte a példa ragadós, ugyanis Olaszország, Románia, és a Balti-államok némelyike hajlandó megszabadulni a szemétlerakóiktól, mégpedig újrahasznosítás vagy hulladékégetők útján. Bár a felsorolt országok mindegyike súlyos pénzügyi válsággal küzd, Ostlund reméli, hogy a környezetvédelmi intézkedések nem kerülnek vakvágányra. A főtanácsadó előre vetítette, hogy lesznek olyan idők, mikor a szemetet aranyárban fogják mérni, és a háztartási hulladék megbecsültsége nagyobb lesz, mint bármikor máskor.