Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Az Egyesült Államok több szövetségi államából érkezett indiánok tüntetnek Washingtonban a Fehér Háznál két tervezett olajvezeték ellen.
Az egyebek között Texasból, Oklahomából, Észak-Dakotából érkezett indiánok képviselői már csütörtökön felállították sátraikat az elnöki hivatalnak is otthont adó Fehér Ház közelében és a Washington-emlékmű körül. Pénteken több ezren vonultak fel a Fehér Ház előtt és beszédekkel tiltakoztak a már épülő Dakota olajvezeték és a Kanadából induló, de egyelőre még csak tervezett Keystone XL olajvezeték ellen.
Donald Trump elnök mindkét vezeték megépítését jóváhagyta, illetve a négy szövetségi államot átszelő Dakota vezeték építkezését újraindíttatta. Az elnök támogatása sok indián közösséget felháborított: részben tartanak ivóvízkészletük elszennyezésétől, részben pedig féltik történelmi és kulturális örökségeiket. “E döntéseket meg kell változtatni, harcolni fogunk a kormányzat ellen jogaink teljes elismeréséért” – nyilatkozott több amerikai televíziónak is Dallas Goldtooth, a megmozdulás szervezője, aki egyúttal az őslakosok környezeti és gazdasági gondjainak megoldásáért küzdő civil szervezet, az Őslakosok Környezetvédelmi Hálózatának vezetője is. Goldtooth hangsúlyozta azt is: “az indián sátrak felállítása jelképes akció, hogy ezzel is jelezzük, Amerika őslakosai mindig itt voltak”.
Közben Washingtonban egy szövetségi bíró vizsgálja a dakota sziú indiánok beadványát, amelyben kérelmezik a Dakota olajvezeték építésének leállítását. A vezetéket ugyanis az Oahe-tó alatt vezetnék át, s a sziúk az ivóvízkészletük tisztasága miatt aggódnak.
Egyelőre nem világos, hogy a bírói döntés mikorra várható. Az AP hírügynökség erre a hétre jelezte, a The Washington Post című lap információi szerint azonban áprilisnál előbb nem lesz döntés. A pénteken kezdett washingtoni tüntetés – amelyet a szervezők négynaposra terveznek – annak az immár egy éve folyó demonstrációsorozatnak a folytatása, amelyet a sziú indiánok és az őket támogató környezetvédők folytatnak a kormányzat és az olajvállalatok ellen. A két olajvezeték ellenzői a vízkészletek és az indiánok törzsi szent helyei miatt aggódnak, Trump elnök szerint az olajvezetékek építése 28 ezer új munkahelyet teremt, a vezetékek megépítésének támogatói viszont még ennél is több új munkahelyre számítanak az egyéb fejlesztéseknek köszönhetően. A 3800 milliárd dolláros költségvetéssel épülő Dakota olajvezeték 1900 kilométer hosszú, és a palaolajban gazdag Észak-Dakotából Dél-Dakotán és Iowán keresztül szállítja majd a nyersolajat Illinois államba. A sziúk az 1851-ben és 1888-ban a szövetségi kormánnyal kötött megállapodásra hivatkoznak, amelyek értelmében a terület az ő tulajdonuk, és a mindenkori szövetségi kormányoknak kötelezően figyelembe kell venniük az őslakosok érdekeit is.
A Keystone XL olajvezeték a kanadai Albertából vinné a nyersolajat Nebraskáig, s ott rácsatlakozna egy már meglévő vezetékre, amely Oklahomán keresztül fut le Texasig. Az olajvezeték építéséről 2010-ben állapodott meg az amerikai és a kanadai kormány, ám Barack Obama akkori elnök – arra hivatkozva, hogy a vezeték építése nem teremtene hosszú távra munkahelyeket és nem csökkentené az olajárat – nem adta meg az engedélyt az építkezés megindításához. Donald Trump egyik első elnöki döntése volt a Keystone XL építésének engedélyezése.
