Indiát minden idők legsúlyosabb aszálya sújtja

Az indiai monszun júliustól szeptemberig tart, viszont a megszokotthoz képest idén egy héttel hamarabb lett vége az esős időszaknak.

Ebben az évben mintegy 20 százalékkal alacsonyabb volt az ereje, mint várták, ez pedig a friss időjárási adatok szerint 1972 óta nem látott szárazságba taszítja az ázsiai országot. 

„Szeptember 21-ig, az ország egészét tekintve, a csapadékhiány 22 százalékos.”- mondta B.K. Bandopadhyay, egy meteorológiai iroda szóvivője. –„A teljes esőhiányt 20 százalék körülire kalkuláltuk (a monszun szezon végére). Az esőzésektől függ, de úgy tűnik elég pontosan becsültünk.” –tette hozzá. 

A csapadékszegénység pusztítóan hat az indiai rizsre, cukornádra és földimogyoró ültetvényekre, és zavarja a víz áramlását a fő víztározókig, amelyek kiemelten fontosak a vízenergia-termelés és a téli öntözés területén.

A szárazság várhatóan jelentősen visszafogja India gazdasági növekedését, az élelmiszerárak robbanásszerű növekedését indítja el, ami óriási nehézséget jelent India szegény tömegei számára.
Hivatalos adatok szerint a csirke ára például 16 százalékkal emelkedett a szeptember 5-ei héten, valamint az előző héten a gyümölcs-és zöldségfélék árának növekedése is meghaladta a 8 százalékot.
Augusztusban Manmohan Singh miniszterelnök elismerte, hogy az ország „súlyos aszállyal” szembesült, de azt mondta, hogy az elegendő élelmiszer és vetőmagkészlet biztosítja, hogy senki se éhezzen. India gazdasági helyzetét ismerve ez a kijelentés senkit nem fog megnyugtatni.

Bandopadhyay elmondása szerint a már említett 20 százalékos csapadékhiány rosszabbul fogja érinteni az országot, mint a korábbi aszályok 2002-ben, 1987-ben és 1979-ben, amikor a hiány mintegy 19 százalék volt. 1972-ben a mért hiány 23,9 %-ot öltött.
Az időjárási szolgálat legújabb jelentései azt mutatják, hogy India több mint felét érinti az aszály, beleértve a legfontosabb mezőgazdasági területeket az ország északi, északkeleti és nyugati részén. Az ázsiai ország egyébként is súlyos vízhiánnyal küzd, rengeteg területen hiányzik a rendszeres öntözés, tehát nem kérdés, hogy a gazdák a monszuntól függnek.

„Ez egy biztos válság.” – jelentette ki az AFP-nek Devender Sharma, élelmiszerbiztonság elemző Új-Delhiben. Sharma elmondta, India 50 millió tonna búza- és a rizskészlete, bőséges az élelmiszer-ellátás folyamatos biztosításának érdekében.
-„Az élelmiszert el kell juttatni a leginkább rászoruló területekre, és hatékonyan kell megelőzni a pazarlást.” – mondta Ravi Jalan, mezőgazdasági tudós.

Az időjárási szolgálat tisztviselői azt mondták, az esőzési adatok összegyűjtése már folyamatban van azért, hogy értékelni tudják a szárazság pontos helyzetét.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.