Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Nem váratja sokáig támogatóit, adományozóit, szponzorait a sérült fiatalokból álló Nemadomfel Együttes, amely a Quimby, a Csík Zenekar és a Kiscsillag részvételével 2010 novemberében több mint kilencezer embert vonzó koncertet szervezett a Budapest Sportarénában.
A rekordbevételű jótékonysági esemény célja egy passzívházként működő, fogyatékos fiatalok számára állandó lakhatást biztosító lakóotthont megépítése. A telek megvan, a tervezés elkezdődött, a tervek szerint 2012-ben már költözhet az első lakó Magyarország első passzívház közintézményébe. „Fergeteges hangulat, több mint háromórás koncert, soha nem látott felállások, és ami a lényeg több mint kilencezer ember és tizenhat millió forint adomány a mérlege annak az immáron harmadik éve hagyományosan megrendezett Jobb velünk a világ! elnevezésű jótékonysági koncertnek, amelyet a Nemadomfel Együttes szervezett 2010. novemberében” – idézte fel az elmúlt hónapok eseményeit és eredményeit Papp Szabolcs a Nem Adom Fel Alapítvány kerekesszékes szóvivője. „A Jobb velünk a világ! rendezvénysorozat egy fogyatékossággal élő fiatalok által életre hívott, általuk megszervezett program – ismertette a szóvivő a Jobb velünk a világ programsorozat lényegét –, amely bebizonyítja, hogy a hátrányban élők és a sérültek is képesek arra, hogy példát mutassanak a társadalomnak. A 2010-es esemény fellépői a Nemadomfel Együttes mellett a Quimby, a Csík Zenekar és a Kiscsillag együttes voltak.” A jótékonysági koncert célja egy olyan referencia értékű lakóotthon létrehozása sérült emberek számára, amely modern környezetvédelmi technológiákat felhasználva passzívházként tud működni. E technológiával megépülő lakóotthon létrehozásával az első passzívház közintézmény kezdi meg működését Magyarországon. A lakóotthon felépítésének munkálatai, a tervezés megkezdődött.
„Fogyatékos barátaink, embertársaink többsége ma zsúfolt tömegintézményekben él, noha a sérült emberek ugyanúgy igénylik a kis közösségekben való életet, mint a társadalom többi tagja. Ma már egyre nagyobb számban találunk kis létszámú intézményeket az országban, de a valós igényekhez mérten még mindig kevés a számuk. A megvalósuló szakmai működés hátterében álló szemlélet a legtöbb esetben még mindig távol áll attól, ami a lakók mind teljesebb bevonására építő, önálló életfeltételeket teremtene a számukra” – tette hozzá Papp Szabolcs.
A telek már megvan
„Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata örömmel állt az Óbudai Rehabilitációs és Foglalkoztatási Központ Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthonának közreműködésével a Nem Adom Fel Alapítvány kezdeményezésével megvalósuló projekt mellé, hogy egy, az Alapítvány által megtekintett és kiválasztott önkormányzati tulajdonú telek használatba adásával támogassa a lakóotthon létrejöttét” – mondta el Gallóné Nagy Judit dr., Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata Szociális Szolgáltató Főosztályának vezetője. Az Önkormányzat országosan is kiemelkedő, kiterjedt szociális ellátórendszert működtet, és 2010 szeptembere óta „Idősbarát önkormányzat” díjjal is büszkélkedhet. A fogyatékos személyek nappali ellátását biztosítja már a kerület, a passzívház felépítésével a kötelezően ellátandó önkormányzati feladatok köre az átmeneti elhelyezés biztosításával bővülhetne. A lakóotthon felépítésére a III. kerületben, az Ezüsthegy u. 2. szám alatti telket biztosítja az önkormányzat, mely Békásmegyer-Ófalu és a békásmegyeri lakótelep találkozásánál, a Kőbánya és az Ezüsthegy u. sarkán található. „A lakóotthon megvalósulása számunkra szimbolikus értékű, mert ezzel újabb lehetőséget biztosítunk a fogyatékkal élők számára annak bizonyítására, hogy ők is értékes és megbecsült tagjai társadalmunknak, képesek értéket, minőséget létrehozni” – tette hozzá a főosztályvezető.
Boltot is nyitnának a lakók
„Terveink szerint a passzívház lakóotthon tíz fő részére jelent majd állandó lakhatási megoldást, négy fő számára pedig krízishelyzetben tud segítséget nyújtani az ingatlan átmeneti része” – ismertette Farkas Katalin a Nem Adom Fel Alapítvány szóvivője. „Elképzeléseink szerint a lakóotthon lakói különböző fogyatékossági csoportokból kerülnének ki. A jelenlegi épülethez tartozik egy üzlethelyiség is, ezt szeretnénk megtartani és valamilyen kereskedelmi, szolgáltató tevékenységet bonyolítani. A pontos profilt a környék ellátottságának felmérése után, a későbbiekben határoznánk meg. A Nem Adom Fel Alapítvány szellemiségéhez, missziójához és eddigi tapasztalataihoz nagyon jól kapcsolódna egy ilyen szolgáltató tevékenység. Kellő tapasztalatunk van nonprofit vállalkozások üzemeltetésében, és az eddig felvállalt ügyeket sérült barátainkkal közösen, kivétel nélkül sikerre vittük” – tette hozzá a szóvivő
Környezettudatosság – önállóság – közösségvállalás
A leendő lakók már a kivitelezési-építési folyamatokból is kiveszik részüket, az épület fenntartása pedig a lehető legnagyobb mértékben az ő felelősségük lesz. Ebben és az egyéni igény szerinti segítségnyújtásban állandó támaszként lesznek jelen a segítők. Jellegéből fakadóan és a tervezett szolgáltatásnak köszönhetően a ház nyitva áll majd nemcsak a látogatók, hanem az önkéntesek előtt is (az önkéntesség mind a kivitelezésben, mind a működésben hangsúlyos szempont lesz). „A passzívház megépítésével és üzemeltetésével három fontos üzenetet szeretnénk közvetíteni. Egyfelől szeretnénk felhívni a figyelmet a környezettudatosságra, arra, hogy mindannyian felelősek vagyunk szűkebb-tágabb környezetünkért; hogy ne csak elvegyünk belőle, ne csak az állandó fogyasztási kényszerek mentén éljünk – mindenki érdeke, hogy egy élhetőbb világot építsünk és hagyjunk örökül. Másfelől fontos célunk, hogy egy olyan referenciaértékű lakóotthont tervezzünk, mely az önálló életterek kialakításával a magánélet fontosságát hangsúlyozza a fogyatékossággal élő emberek életében. És nem utolsó sorban kiemelt szempont a közösségvállalás – ahogy az eddigi években, a programban szervezőként és fellépőként résztvevő fogyatékos fiatalok ezúttal is a maguk példájával mutatják meg, hogy milyen jó (nem csak fontos, jó is!) úgy élni, hogy felelősséget vállalunk nemcsak magunkért, hanem másokért, a környezetünkben élőékért is” – mondta el Farkas Katalin.
Az első passzívház közintézmény
Napjainkra világszerte körülbelül húszezerre becsülhető a megvalósult passzívházak száma. A passzívház-szabvány időközben messze túlmutat a klasszikus családi ház léptékén, és mára már középületek, irodaházak, társasházak, lakóparkok nőnek ki a földből ennek jegyében. Az Európai Unió szintén zászlajára tűzte a passzívház filozófiát, ugyanis az elfogadott direktíva szerint 2020-tól minden házat kötelező ezzel a technológiával építeni a tagországokban.
„Magyarországon ma körülbelül 10-15 passzívház van, de az építési piac az előrejelzések szerint robbanás előtt áll. Nagyságrendileg öt év múlva valószínűsíthetően az osztrák, német tendenciák lesznek érezhetőek nálunk is, ami azt jelenti, hogy az új épületek kb. 30%-a passzívházként fog megvalósulni. Ez azért is jelentős változás, mert a passzívház fűtési energiaigénye (15 kWh/m2/év) 80-90%-kal kevesebb, mint egy hagyományos házé (150-300 kWh/m2/év), és évente tonnás nagyságrenddel kevesebb széndioxid-kibocsátást okoz” – ismertette a tendenciát Dudás Bence a Magyar Passzívház Szövetség (MAPASZ) ügyvezetője. „A Magyar Passzívház Szövetség szakmai támogatóként vesz részt a lakóotthon tervezési és kivitelezési munkáiban, mely Magyarországon az első passzívházként működő, referenciaértékű közintézmény lehet” – tette hozzá az ügyvezető.
