Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Magas a fűtésszámlája? De nincs pénze ablakot cserélni és hőszigetelni? Néhány olyan egyszerű energiahatékonysági intézkedést mutatunk be, melynek nincs vagy nagyon alacsony a beruházási költsége, de együttes alkalmazásukkal az energiaköltség jelentősen csökkenthető.
Rendelje meg most kedvezményes áron a Passzívházak című könyvet 3950 Ft-ért! (x)
A fűtés a legdrágább, kezdjük ezzel a takarékoskodást. Köztudott, hogy meglévő, felújítatlan épületeknél az energiaszámlák közel 2/3-a a fűtési energiafelhasználásból származik. Így a legjelentősebb, leglátványosabb energiamegtakarítási eredményeket itt lehet elérni. Természetesen a többi területtel is érdemes foglalkozni- vízhasználati szokásainkkal, vagy éppen áramfogyasztásunkkal, hiszen egyre több elektronikai eszközt használunk. Nagyon sok múlik a fogyasztói szokásokon. Célszerű az energiafogyasztás rendszeres, havi szintű követése, feljegyzése, ez segíti a tudatos felhasználói magatartás kialakulását is. Nem csak kockás füzeten vezethetjük a számokat, sőt az excell táblánál is léteznek jobb megoldások. Komplett online rendszerek és okostelefonra fejlesztett alkalmazások, melyek élvezetessé és hasznossá teszik költéseink követését. A havi és éves energiafelhasználási mennyiségek ismeretében pedig lehetővé válik az energiaszerződések felülvizsgálata. Az energia alapdíja (pl. gáz) ezzel az intézkedéssel jelentősen csökkenthető, de azt is tisztábban látjuk, mire költünk, mivel érdemes spórolnunk.
A leglátványosabb megtakarítást a helyiség hőmérsékletének csökkentésével érhetjük el. Nem drasztikus mértékű hőmérséklet-csökkenésről van szó. Ökölszámként, durva közelítésként elmondható, hogy ha 1°C-kal lejjebb tekerjük a termosztátot, 6%-kal csökkenthetjük a fűtési energiafelhasználást. Ez azt jelenti, hogy ha 24°C-ról 20°C-ra állítjuk a helyiség hőmérséklet szabályozót, akkor közel 20-25% energia megtakarítást érhetünk el. Tehát ha nem pólóban, hanem pulóverben nézzük este a tévét, havonta több meleg felső árát spórolhatjuk! A szellőzési veszteségeket csökkenthetjük rövidebb szellőztetési periódusokkal. A megfelelő levegőminőség érdekében javasolt naponta 2-3-szor 5-10 percen át szellőztetni (lehetőleg kereszthuzattal). A gyors szellőztetés még nem okoz nagy energiaveszteséget, mert a falak nem hűlnek át és a levegő gyorsan felmelegszik. Az egész nap bukóra állított ablak viszont nem célszerű, hiszen ezzel valóban „az utcát fűtjük” és a szerkezeteket is nagy mértékben lehűtjük. Ugyanakkor a rövidebb szellőztetés napi időzítése is fontos. Hiszen, ha télen nappal (dél körül) a legmelegebb időszakban nyitunk ablakot, akkor ugyanannyi friss levegő beengedése mellett kevesebb energiaveszteséggel számolhatunk, mintha éjszaka (a hidegebb időszakban) szellőztetnénk. Persze ablaknyitás esetén a fűtést mindenképpen ki kell kapcsolni. Az épületszerkezeti felújítással csökkenthető ugyan az épület fűtési energiaigénye, de ez jelentős beruházási költséget igényel. Javítható azonban az épületünk légtömörsége egyszerűen is, ha a meglévő nyílászáróink (ajtók, ablakok) réseit tömítjük (link ablakok felújítása cikkre). Ezzel a nem kívánt, kontrollálhatatlan légforgalom (filtrációs hőveszteség), és vele együtt a fűtésszámla is csökkenthető néhány százalékkal.
A teljes cikk itt olvasható.
