Ingyen napelem a Teslától, jöhet?

A Tesla az ausztráliai gigantikus akkumulátor-telep után (ami eddig már millió dolláros költséget spórolt a lakosságnak és a szolgáltatónak) egy újabb ötlettel állt elő: mi lenne, ha csak úgy szétszórnának napelemeket a népnek, aztán az egészet összekötnék egy nagy napenergia-termelő hálózattá?

Lassan kezdhetjük úgy érezni, mintha Ausztrália egyfajta tesztpad lenne a Tesla számára, ahol hatalmas méretben és ráadásul élesben tudnak kipróbálni különböző technológiákat, amiket egyébként máshol nem. Elon Musk ugyebár a tavalyi ígéretét betartva felállította a világ legnagyobb lítium-ionos akkumulátor-telepét Dél-Ausztráliában, ami a közeli szélerőműhöz csatlakozva igyekszik kiegyensúlyozni az áramszolgáltatást az ebből a szempontból nehéz helyzetben lévő országrészen. Ez persze bevethető lenne máshol is, azonban az ausztrálok érdeklődését mutatja, hogy egy másik ötletet is itt fog először kipróbálni a Tesla, ami talán még nagyobb valószínűséggel lesz utána alkalmazható további országokban (legalábbis Elon Musk mindenképpen ezt szeretné). A cég nem mást tűzött ki célul, mint hogy a lakossági házak tetejére telepített napelemekből „virtuális” naperőművet hozzon létre.

Tulajdonképpen arról van szó, hogy a Tesla az ausztrál kormánnyal együttműködve a következő négy évben összesen 50 ezer ház tetejére telepítene napelemeket, minden ahhoz szükséges rendszerrel együtt. Ezeket aztán összekapcsolnák, és így jönne létre az, amit a Tesla egyszerűen csak virtuális naperőműnek nevez, és ami egyébként a legnagyobb lenne a kategóriájában. Ez eddig alapvetően nem hangzik rosszul, de a lényeg még csak most jön:

A Tesla mindezt ingyenesen adja és helyezi fel a házakra.

A következő kérdés logikusan adja magát: akkor mi ebben az üzlet? Alapvetően az, hogy a virtuális naperőmű által termelt áramot aztán eladják a fogyasztóknak, azonban a programban részt vevő otthonok egy nagyobb kedvezményt kapnak. Egyrészt nem kell majd annyit fizetniük a hálózat használatáért, mert legalább részben maguknak termelik meg az áramot, másrészt pedig eleve olcsóbban kapják majd az energiát.

A kormány által felkért tanácsadó cég, a Frontier Economics ügyvezetője, Danny Price szerint alapvetően egy nagyon egyszerű rendszerről van szó, amit okosan megtervezett számítógépes programok hangolnak majd össze. A jelenlegi számítások szerint a programban résztvevő háztartások rezsiköltsége körülbelül 30%-kal csökkenhet ennek köszönhetően. A rendszer kiépítése száz, alacsony bevétellel rendelkező háztartásnál kezdődik majd, és a tervek szerint az első fázis júniusig meg is valósul. Ezt követi további ezer otthon még az év vége előtt, majd további kétszer 24 ezer háztartásnak fogják felajánlani a csatlakozás lehetőségét a következő négy év során.

Persze azt mindenképpen meg kell jegyezni, hogy Ausztrália különös helyzetben van. Habár a világ legnagyobb széntartalékain ül, ezt mégsem igazán használja fel energiatermelésre, ráadásul Dél-Ausztráliában az utóbbi évek természeti csapásait követően egyáltalán nem volt készpénznek vehető a biztos áramszolgáltatás. Éppen ezért az áram drága, így a Tesla rendszere hamarabb térülhet meg, mint máshol.

De akad itt még más is. Amikor az ausztrál áramellátásban, vagy a hálózatban problémák lépnek fel, esetleg karbantartást kell végezni, akkor a hálózat működtetője kisegítő szolgáltatást kér (FCAS), ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy elindítják a nagy földgázas generátorokat. Ez pedig a helyi kartellben működő földgáz nagyvállalatok árazásában ahhoz vezet, hogy körülbelül tízszeresére, a megawattonkénti 1400 dollár helyett 14 000-re ugrik az áram ára.

A helyzet azonban gyökeresen megváltozott onnantól kezdve, hogy a Tesla telepítette a cikk elején már felemlegetett, Powerpack nevű akkumulátor-bázisát, ami a hasonló, rövidtávú ingadozásokat remekül tudja kielégíteni, ugyanis pillanatok alatt képes töltésről áramleadásra váltani. Ez például a legutóbbi szükséghelyzetnél, január 14-én azt jelentette, hogy az áram ára nem szökött fel a megawattonkénti 14 ezer dolláros kategóriába, hanem megragadt körülbelül 270 dolláros szinten, írta az origo.hu.

Összességében a kormány és a Frontier Economics számításai szerint már most, mindössze néhány hónappal az elindítása után több millió dollárt spórolt az áramszolgáltatóknak, és áttételesen a fogyasztóknak a Tesla megoldása, így nem csoda, hogy az ausztrálok kifejezetten nyitottak Elon Musk legújabb megoldására.

 

 

Ajánlott tartalom

Minden épületre érvényes lesz az EU napelemes szabályozása

Az Európai Unió az elmúlt évben két jelentős szabályozást is bevezetett: az egyik a tetőtéri napelemes rendszerek elterjedését ösztönzi új épületeknél és felújításoknál, a másik pedig a napelemek uniós gyártását támogatja a zöldipar megerősítése érdekében.