Innovatív magyar technológiafejlesztéssel, 400 milliós beruházással újult meg Gyál víziközműrendszere; a csütörtöki átadóünnepségen V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium víziközmű-ágazatért felelős államtitkára kiemelte, hogy a kormány a víziközmű-hálózatok karbantartására kiemelt figyelmet fordít a következő években.

Innovatív magyar technológiafejlesztéssel, 400 milliós beruházással újult meg Gyál víziközműrendszere

Innovatív magyar technológiafejlesztéssel, 400 milliós beruházással újult meg Gyál víziközműrendszere; a csütörtöki átadóünnepségen V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium víziközmű-ágazatért felelős államtitkára kiemelte, hogy a kormány a víziközmű-hálózatok karbantartására kiemelt figyelmet fordít a következő években.

Az államtitkár a víziközmű-ágazatot az elmúlt évtizedek sikertörténetének nevezte, felsorolva, hogy 5000 kilométer új ivóvízvezeték és 10 000 kilométer új szennyvízcsatorna épült, és erre a két ágazati elemre ebben az időszakban 1000 milliárd forintot fordítottak. V. Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy 2010-hez képest a víztisztító telepek száma megduplázódott, és míg akkor 365 településen nem volt megfelelő az ivóvíz minősége, ez a szám mára mindössze 11-re csökkent. Hozzátette, hogy a víziparban mintegy 10 ezer ember dolgozik, és az ágazat éves árbevétele mintegy 400 milliárd forint. Megjegyezte, hogy az iparág világszinten is versenyképes. Kiemelte, hogy Magyarországon a vezetékes ivóvízzel, illetve szennyvízkezeléssel való ellátottság szinte 100 százalékos, azonban, bár a hálózatfejlesztés komoly forrásokat kapott, a meglévő hálózatra talán kevesebb figyelem jutott. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy országosan 22-28 százalékos a hálózatokban keletkező vízveszteség, azaz minden negyedik liter víz elfolyik, ráadásul ez az arány Észak-Magyarország egyes településein 45 és 50 százalék közé esik.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy mérföldkövet jelent a kormány döntése, amellyel a jövő évtől kezdődően a hálózatok fejlesztésével szemben nagy összegeket fordítanak a meglévő hálózatok karbantartására, a csövek cseréjére. Hozzátette, ma természetesnek tűnik, hogy a jó minőségű ivóvízhez elegendő megnyitni a csapot, ez azonban könnyelműségre is okot adhat, nem szabad tehát elfelejteni, hogy a víz érték, ennek tudatosítása mindenki, a fogyasztók, az állam felelőssége is. Pápai Mihály (Fidesz-KDNP), Gyál polgármestere arról beszélt, hogy a korszerűsítés gondolata 2021-ben merült fel, a megvalósításban nyújtott segítséget megköszönte Szűcs Lajosnak, a térség fideszes országgyűlési képviselőjének. Hangsúlyozta, hogy a 25 ezres településen 8600 ingatlan található, 150 kilométeres vízhálózattal. Kiemelte, hogy a 400 millió forintos beruházással nagyobb vízbiztonságot érnek el, és a jó minőségű vízellátás érdekében a hálózattisztítás, az innováció nagyon fontos, hozzátéve, hogy a hálózattisztításban használt hydrogél technológiával működő szerkezet az első, amely ekkora mennyiségű vizet kezel.

Szűcs Lajos kiemelte, hogy dacára az agglomerációba a fővárosból kitelepülő lakosság nagy számának az önkormányzatok felkészültek a közszolgáltatások emelkedő igényeire, amire jó példának nevezte a gyáli beruházást. Prisztavok Tamás, a Nano Clean World konzorcium üzletfejlesztési vezetője  azt emelte ki, hogy a víziközmű-hálózatokban a szennyeződések egészségügyi kockázatot jelentenek, azonban az általuk kidolgozott, innovatív hydrogél technológiafejlesztéssel eltávolítják a káros anyagokat, megtartva az egészéges ivóvíz minden jellemzőjét. Hangsúlyozta, hogy a fejlesztések megfelelnek a szigorú környezetvédelmi előírásoknak, valamint szolgálják a fenntarthatóságot is. Emlékeztetett, hogy 2020-ban elnyerték a Kék Bolygó Alapítvány díját, és a hydrogél technológia megkapta a Magyar Innovációs Szövetség elismerését is, és Prisztavok Tamás kiemelte, hogy a 100 százalékban magyar ejlesztés a világon egyedülálló.

Ajánlott tartalom

2030-ra az élőhelyek 30 százalékát, 2050-re pedig a 90 százalékát helyre kell állítani

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén rendeletjavaslatot fogadott el, amely szerint a tagállamoknak egyre több, 2030-ra legalább 30, 2040-re legalább 60, 2050-re pedig legalább 90 százaléknyi leromlott ökológiai állapotú élőhelyet kell helyreállítaniuk - tájékoztatott az uniós parlament kedden.