Interjú egy német passzívház tervező építésszel

Kapnak-e az építtetők Németországban támogatást, ha passzívházat építenek? Melyek a legkedveltebb gépészeti megoldások a német passzívházaknál? Többek között ezeket a kérdéseket tettük fel Dr. Werner Friedl németországi passzívház tervező építésznek.

Mikor tervezte az első passzívházat?

Az első passzívház, amit terveztem, a saját házam volt. A tervezés a 90-es évek végén kezdődött és a ház 2001-ben épült fel. Több különlegesség is van az épületen. Egyrészt a szokatlan forma, másrészt az egyedi szerkezeti megoldások. Annak idején még nem álltak rendelkezésre a speciális építőelemek. Ma már sokkal egyszerűbb passzívházat építeni, sok szerkezeti megoldás megszokott és általános lett már manapság. Az első passzívházamat sok helyen publikálták.

Milyen épületen dolgozik jelenleg?

Természetesen a passzívház témakörben, nagy közösségi épületek, iskolák, óvodák passzívház komponensekkel történő energetikai felújításán, és új épületek tervezésén is. Másik súlypont a munkák között a kiadói, szerzői, illetve előadói tevékenység. Szívesen előadnék Magyarországon is a passzívház témakörében.

Kapnak az építtetők támogatást Németországban, ha passzívházat építenek?

Igen, új építés esetén, lakóegységenként 50.000 Euro összegű hitelt vehetnek fel, 1.71%-os kamat mellett. A program neve: „Energieeffizient Bauen”, a Kfw bank csoporton keresztül vehető fel. Régi épületeknél, amennyiben nagyon jó energetikai érték elérése a cél a felújítás során, 75.000 Euro igényelhető, 1%-os kamat mellett. Ennek a programnak a neve, az „Energiatudatos Felújítás” Program.

Melyik fűtési rendszer a legkedveltebb a passzívház építők körében?

Ez egy nehéz kérdés. Sok múlik az építtetők anyagi helyzetén. A szellőző rendszeren keresztüli fűtés a leggazdaságosabb, de előfordulhat, hogy csökkenhet a lakókomfort érzet. Télen fennáll annak a veszélye, hogy kiszárad a levegő. Nem ejthető egy hiba sem a termikus burkon a kivitelezés során, mert ezt a fűtési rendszert a passzívház kritériumon belül is a legjobb érték elérésével lehet csak megvalósítani. Kisegítő fűtésként jól alkalmazható például egy kis cserépkályha.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Mitől lehet „zöldebb” a könnyűszerkezetes acélcsarnok?

Egyre több területen érzékelhető, hogy a fenntarthatósági és körforgásos gazdálkodási elvek vállalati alkalmazása teret hódít. A legváltozatosabb iparágakban tevékenykedő gazdasági szereplők ismerik fel annak hatékonyság növelő aspektusait, akár csak egyes részterületekre kifejtett hatásait. Az acélcsarnokokat gyártó Frisomat ezeket az elveket azonban nem csupán alkalmazza, épületeik által tovább is adja ügyfeleinek.