Az erdei fülesbagoly, a házi veréb vagy a tengelic lehet az év madara 2017-ben; a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) honlapján július 27-én délig várják a szavazatokat.

Internetes szavazás indult a 2017-es év madaráról

Az erdei fülesbagoly, a házi veréb vagy a tengelic lehet az év madara 2017-ben; a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) honlapján július 27-én délig várják a szavazatokat.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-óta választja vagy szavaztatja meg az év madarát – olvasható az MME MTI-hez eljuttatott közleményében. Az Év madara program célja olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, amelyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak különösen fontos szerepe van.

Az erdei fülesbagoly a leggyakoribb magyarországi bagolyfaj. Közepes méretű, tollfülei hosszúak. Magyarországon általánosan elterjedt, de a magasan fekvő, zárt erdőket kerüli. Legfontosabb táplálékai a kisrágcsálók, az egerek és a pockok, de nagyobb éjszakai rovarokat és madarakat is zsákmányol. Saját fészket nem épít, előszeretettel foglalja el költőhelyül a varjak, ragadozómadarak és fehér gólyák gallyfészkeit, alkalmilag pedig a talajon is költhet. Évente egyszer költ, már márciusban teljes a fészekalja, amely átlag 5-6 tojásból áll. A fiókák még jóval a röpképesség elérése előtt elhagyják a fészket, és a közeli fák, bokrok ágai között elrejtőzve hívják az etető szülőket.

A házi veréb óvilági elterjedésű faj, de a betelepítéseknek köszönhetően világviszonylatban elterjedt. Kedveli az ember közelségét. Állománya Nyugat-Európa egyes területein akár felére is csökkent az elmúlt évtizedekben. Változatos táplálkozású, a fiókák több állati eredetű élelmet, főleg rovarokat fogyasztanak, míg az öreg madaraknál a növényi táplálékok vannak túlsúlyban. Épületek zugaiban, fák odvaiban fehér gólyák fészkének alapi részében, sokszor csoportosan költ. Elfoglalja a mesterséges odúkat is. Évente két, de akár három fészekaljnyi fiókát is nevel, egy fészekalj 2-7 tojásból áll. Fészke rokonaihoz hasonló, gömb alakú, melyet fűszálakból és szénából épít, tollakkal bélel ki.

A tengelic az egyik legszínesebb és leggyakoribb pintyféle. Sík és dombvidéken egyaránt előfordul, a települési kertek, parkok, fasorok gyakori költőfaja. Vékony növényi szálakból álló, szőrrel és a nyárfa termésszőreivel bélelt fészkét fák, magasabb bokrok lombkoronájának szélére építi. Évente két-három fészekaljat is nevel, alkalmanként 4-5 tojást rak. Szinte mindig csapatosan látni, a madáretetők gyakori vendége. Apró gyommagvakkal táplálkozik, de fiókái étrendjét bogarakkal és hernyókkal egészíti ki.

A 2017-re választható fajok kiválasztásánál több szempontot vettek figyelembe. E fajok a lakott területeken is gyakoriak, lakótelepi környezetben is költenek. Nem vonuló, négy évszakos madarak, egész évben itt vannak, ezért az emberek folyamatosan találkozhatnak velük, tehetnek értük.

Mindegyikükre szervezhető olyan települési madarász program, amellyel az adott faj közelebb vihető az emberekhez. Mindhárom faj szerepel az MME mobiltelefonos madárhatározójában. A Madárbarát kert programban részletesen kidolgozott, az év egészét felölető védelmi tevékenységek kapcsolódnak hozzájuk.

A szempontok között szerepelt az is, hogy mindhárom fajhoz kapcsolódik olyan, a lakott területeken napjainkban fokozott gyakorisággal jelentkező élőhelyromboló természetvédelmi probléma, amelyek megszüntetésében a lakosságnak rendkívül fontos szerepe van.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.