Iparági összefogásra van szükség a fenntartható repülési üzemanyagok elterjedéséhez

A légiközlekedés szén-dioxid-mentesítésében kulcsszerepet játszó fenntartható repülési üzemanyagok termelése az elmúlt években ugrásszerűen növekedett.

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A BCG 200 vállalat több mint 500 vezetőjére kiterjedő felmérése szerint az iparági szereplők többsége kivár, ahelyett, hogy aktívan ösztönözné a fenntartható üzemanyagok elterjedését. Az Európai Unió ReFuelEU Aviation rendelete szerint 2030-ra a légijármű-üzemanyagok legalább 6 százalékának fenntartható forrásból kell származnia – emlékeztettek.

A közleményben idézik Karakas Ádámot, a Boston Consulting Group partnerét, aki szerint egyre nagyobb a szakadék az iparági szereplők vállalásai és a tényleges fejlődés között. A vállalatoknak össze kell fogniuk és határozott lépéseket kell tenniük, különben a 2030-ra kitűzött globális klímacélok sem teljesülnek – tette hozzá.

A SAF termelése az elmúlt három évben 12-szeresére, a 2021-es 100 millió literről 2024-re 1250 millió literre nőtt, azonban még így is alig 0,3 százalékát adja a globális repülőgép-üzemanyag termelésnek. Kedvezőtlen tendencia, hogy a bejelentett projektek száma a megugró energia- és működési költségek miatt 2022 és 2023 között 50-70 százalékkal esett vissza. A BCG felmérésében megkérdezett vállalatok 80 százaléka optimista a 2030-ra kitűzött célok elérésével kapcsolatban, de csupán 14 százalék érzi magát felkészültnek a kihívások kezelésére. A fejlesztésben a repülőgépgyártók előrébb járnak, míg a légitársaságok és lízingcégek kevésbé elkötelezettek – emelte ki a tanácsadócég.

A fenntartható repülési üzemanyagok szélesebb körű elterjedéséhez a kereslet aggregálása van szükség, a hosszú távú, stabil kereslet ugyanis csökkenti a pénzügyi kockázatokat és vonzóbbá teheti a beruházásokat – emelték ki.

A gyártási kapacitások növelése érdekében a BCG szorosabb együttműködést szorgalmaz az iparági szereplők között, hogy kihasználják a méretgazdaságossági előnyöket és optimalizálják a költségeket. A BCG tanulmányából kiderül, hogy egy új SAF-üzem felépítése és teljes kapacitásra futtatása hosszú évekbe telhet, miközben a szabályozási környezet is bizonytalanságokat rejt. Jelenleg a projektek kevesebb, mint 30 százaléka jut el a végső beruházási döntésig, ami tovább lassítja a piaci növekedést – derül ki az elemzésből.

Ajánlott tartalom

Lantos Csaba ajánlást fogalmazott meg a Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadó Testület az áramellátás biztonságának megőrzése érdekében

A hatályos szabályozás szerint a Paksi Atomerőmű teljesítményét vissza kell fogni, ha a létesítmény melletti Duna-szakasz vízhőmérséklete meghaladná a 30 fokot.