A hő árának támogatása jó megoldás lenne még akkor is, ha azt az áramfogyasztók fizetik meg a végfelhasználói árban, mert ezzel a jelenlegi csaknem 100 milliárd forintos úgynevezett kát támogatás már az idei évben 30 százalékkal mérséklődhet, később pedig akár felére csökkenhet - fejtette ki Fürjes Balázs, az Ipenerg Ipari Energiafogyasztók Érdekképviselet egyesülés igazgatója szerdán a Budapesten tartott sajtóbeszélgetésen.

Ipenerg: jó megoldás a hő árának támogatása

A hő árának támogatása jó megoldás lenne még akkor is, ha azt az áramfogyasztók fizetik meg a végfelhasználói árban, mert ezzel a jelenlegi csaknem 100 milliárd forintos úgynevezett kát támogatás már az idei évben 30 százalékkal mérséklődhet, később pedig akár felére csökkenhet – fejtette ki Fürjes Balázs, az Ipenerg Ipari Energiafogyasztók Érdekképviselet egyesülés igazgatója szerdán a Budapesten tartott sajtóbeszélgetésen.

A hővel kapcsoltan termelt áramot jelenleg a kötelező átvételi (kát) rendszerben a piaci árnál magasabb áron veszik át, amit a végfelhasználó fizet meg. A kát rendszerrel az a baj – magyarázta Fürjes Balázs -, hogy a támogatás miatt túlzott kapacitások épültek ki.  Zarándy Tamás, az Ipenerg energetikai szakértője ehhez hozzáfűzte: vannak olyan városok, ahol a hőigény jóval kisebb a kiépített kapacitásnál, így akkor is termelnek az áram árának támogatása miatt, amikor nincs szükség a hőre. Az Ipenerg a februárban kidolgozott javaslatát eljuttatta  a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz és úgy tűnik, hogy a kormányzati álláspontban ez “visszaköszön”. Az érdekvédelmi egyesülés azt javasolja,hogy a kapcsoltan termelő erőművek álljanak le addig, ameddig a villamos energia termelés nem gazdaságos, a települések hőigényét a meglévő kazánokkak elégítsék ki.
Az egyesülés azért helyez nagy hangsúlyt a kát átalakítására, mert az áram piacinál magasabb ára versenyhátrányt jelent az ipari termelésben. Ráadásul megjelent ismét a keresztfinanszírozás, ami azt jelenti, hogy csak az idén mintegy 74 milliárd forinttal “támogatják” az ipari felhasználók a lakossági áram- és földgázfelhasználást.

Ha a kát rendszerben az áram helyett a hőt támogatják, akkor az elszámolás alapja a számla lehet, mert ez megoldaná azt a problémát, hogy a hő mennyiségét nehezebb mérni, mint a kát rendszerbe került villamos energiáét, amit a Mavir tart nyilván.  Ugyanakkor jogszabályban kellene újra definiálni azt, hogy mi a hasznos hő, ami nem más, mint a végfelhasználóhoz eljuttatott hő. Fürjes Balázs emlékeztetett arra, hogy a kapcsolt energiatermelők már a beruházáskor tudhatták, hogy számukra a rendszer 2010-ig marad fenn. Ha még van banki hitelük, akkor emiatt rosszul terveztek, ha pedig nincs, akkor már a támogatás nélkül is nyereségesen kellene működniük, tehát nincs szükségük támogatásra. Ha áttérnek a kazános hőtermelésre, akkor a hő árának támogatásával az akkor is nyereséges lehet, ha még hitelt is kell törleszteni – állítja Fürjes Balázs. A kapcsolt termelésre akkor kellene visszatérniük ezeknek az erőműveknek, ha gazdaságossá teszi azt a villamos energia iránti igény.

Arra a felvetésre, hogy a kapcsolt energia termelők elviszik a berendezésüket, ha nem éri meg nekik a kát nélkül termelni Fürjes Balázs annyit mondott: a kapcsolt termelésnek ebben a támogatási rendszerben több a költsége mint a haszna. Megjegyezte: az áramtermelés mintegy 25-30 százaléka van kát rendszerben, a végfelhasználók ekkora mennyiséget támogatnak. Az Ipenergnek jelenleg 6 cég a tagja van és mintegy 25-30 kíván csatlakozni. Tagjai között van olyan külföldi cég, amelyik a magyarországi letelepedéskor azzal számolt, hogy nyer az olcsóbb munkaerőn, de nem számolt azzal, hogy ezzel szemben pedig háromszor annyit veszít a magas energiaárakon.
Fürjes Balázs szólt arról is, hogy a fa biomassza célú felhasználását az erdőtörvényben szabályozni kellene. Jelenleg ugyanis az olyan biomasszával tüzelők, mint a pécsi Pannonpower, a Mátrai-, illetve Vértesi erőmű a technológia miatt nem képes csak rönkfát használni a hulladékfa helyett.

Ajánlott tartalom

Szlovénia legkésőbb 2033-ig leállítja a szénalapú villamosenergia-termelését

A szlovén kormány csütörtökön elfogadta azt a nemzeti stratégiát, amely szerint az ország 2033-ig leállítja a szénalapú villamosenergia-termelését, és átszervezi annak a két tartománynak a gazdasági tevékenységét, amelyben még mindig működnek aktív szénbányák - közölte a szlovén kormányzati kommunikációs hivatal (UKOM).