Ismét erősen fogyatkozott az Északi-sarkot ölelő jég, a nyár végére már csak 4,9 millió négyzetkilométeren borította jég a tenger felszínét.
Ezzel a jégtakaró kiterjedése ismét a várakozások alá csökkent – számolt be Lars Kaleschke, a Hamburgi Egyetem kutatója egy bremerhaveni konferencián.
Az eddigi negatív rekordot 2007-ben jegyezték fel, akkor csak 4,2 millió négyzetkilométer volt a jégpáncél területe. Az azóta eltelt időszakban némileg hízott a jégtakaró, de még így is vészesen csekély.
A műholdfelvételek tanúsága szerint a jég idén mért kiterjedése a mérések kezdete, vagyis 1972 óta a harmadik legalacsonyabb.
“A jég nagyon törékeny, sok a nyílt vízfelület. Kizárólag Grönland északi partjainál található még összefüggő jégtakaró” – magyarázta Lars Kaleschke. A hajók idén ismét átkelhettek a az északkeleti és az északnyugati átjárón is.
Az Északi-sark vidékét 1980-ban még 7,8 millió négyzetkilométeren borította jég. “Csak az emberi tevékenység magyarázhatja azt, hogy a sarki jég az utóbbi években ily mértékben leapadt” – vélekedet a hamburgi szakértő.
A jégnek nemcsak kiterjedése, hanem vastagsága is csökken. Hetven évvel ezelőtt még olyan kövér volt, hogy még nyáron sem olvadt. A XX. század egészében viszont már évente átlagosan 110 köbkilométerrel lett vékonyabb. Ez a folyamat mindenekelőtt az embert terheli. “Itt mutatkozik meg igazán az éghajlatváltozás” – mondta Rüdiger Gerdes, a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet professzora.
Lars Kaleschke aggasztónak nevezte, hogy saját modelljük az ENSZ Kormányközi Éghajlat-változási Testülete (IPCC) által jövendöltnél fokozottabb olvadást jósol. Gerdes ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a prognózisok igen nehézkesek, a felmelegedés mellett az éghajlat természetes változásai is felelősek a jégréteg fogyatkozásának.