Iszapömlés – A Mal kárpótolna, a károsultak keveslik

A Mal Zrt. arra kéri a kormányzatot, hogy szüntessék meg az állami felügyeletet a cég felett; a károsultak jogi képviselője szerint a Mal Zrt. által felajánlott 1,5 milliárdos alap csak a közösségeket ért károk enyhítésére lehet elegendő; Devecserben még mindig vannak utcák, ahova nem lehet eljutni.

Nem ismeri el a vörösiszap-katasztrófa miatti felelősségét a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (Mal Zrt.). A károk enyhítésére azonban 1,5 milliárd forintot kíván fordítani öt év alatt és arra kéri a kormányzatot, ha “a feltételek lehetővé teszik”, kapja vissza függetlenségükét, szüntessék meg az állami felügyelet a cég felett – közölte Ruttner György, a timföldgyár jogi képviselője szerdán Budapesten.
A vörösiszap károsultjai és a Mal Zrt. jogi képviselői között szerdán megkezdődött peren kívüli egyeztetés után tartott sajtótájékoztatón a jogászok úgy nyilatkoztak: mindketten a legfontosabb feladatnak azt tartják, hogy a károsultakon minél hamarabb segíteni tudjanak. A Mal Zrt. ehhez – amennyiben a kormánybiztos hozzájárul – a legrövidebb időn belül 300 millió forintot fizetne be a vörösiszap pénzügyi alapba, majd évente további 300-300 millió forinttal járulna hozzá a kár megtérítéséhez, összesen 1,5 milliárd forinttal.

A vörösiszap-katasztrófa károsultjainak jogi képviselője szerint a Mal Zrt. által a károsultak megsegítésére felajánlott 1,5 milliárdos alap csak a közösségeket ért károk enyhítésére lehet elegendő, az egyéni kárigényeket ezen túlmenően fogalmazzák meg.
Devecserben hetven család fogadta el az új lakóparkban felajánlott lakásokat, ötvenegy család használt ingatlant választott, más településre, az állam által kijelölt lakásokba hetvenen költöznének, negyvenhét család pénzt akar kapni megsemmisült ingatlanáért, tizenhét pedig egyéb lehetőséget szeretne – tájékoztatta Bakos György, a katasztrófavédelem megyei szóvivője az MTI-t.
A kárfelmérő bizottság folyamatosan méri fel a devecseri ingatlanok állapotát, és ezzel párhuzamosan tájékozódik a lakosság szándékairól – mondta Bakos György. Mint hangsúlyozta, azért fontos, hogy mihamarabb lezáruljon a szándékfelmérés, mert azokat az ingatlanokat, amelyeket bontásra ítélnek, nem mentesítik. A településen újabb két ház bontása fejeződött be – tette hozzá a szóvivő. Kolontáron a korábban lebontott kilenc házon kívül további huszonháromra adtak ki bontási engedélyt, közülük kettőt már el is dózeroltak – közölte a szóvivő. A kolontári védőgátról elmondta: jelenleg is tart a megerősítése. A sérült tározó falán további elmozdulást nem észleltek. Kolontáron és Devecserben összesen 1400-an dolgoznak, a katasztrófavédelem munkatársai, rendőrök, tűzoltók, katonák, önkéntesek és közmunkások.

Devecserben még mindig vannak utcák, ahova nem lehet eljutni; a Torna-patak menti utcákról gépi és kézi erővel próbálják összegyűjteni a kiömlött vörösiszapot – tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója. Toldi Tamás polgármester elmondta: teherautókkal hordják az utcákból az iszapot, amely helyenként még olyan mélységű, hogy autókat találnak alatta.
A vörösiszap a kiszáradása után porlik, ezért belélegezve elsősorban a lúgos vegyhatás miatt a légutak nyálkahártyáját ingerli; elővigyázatosságból az FFP2D porálarc az általánosan javasolt és biztonságos porvédő – közölte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ). A közlemény szerint a por belégzése eddig a lakosság és a területen dolgozók körében nem okozott megbetegedéseket. Az eredmények alapján a szálló por az adott tömegkoncentrációban egyelőre nem látszik veszélyesnek – írta az ÁNTSZ -, nem egy esetben a főváros forgalmas kereszteződéseiben magasabb szállópor-értékeket mérnek.

Ajánlott tartalom

Áder János: a jövőben G7 vagy G20-as keretben kell folytatni a klímatárgyalásokat

A tudományos testületek elemzései szerint a klímaváltozás miatt súlyosbodnak az árvizek és aszályok, és egyre nő a károk mértéke - mondta Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumi elnöke a Budapest Climate Summit rendezvényen hétfőn Budapesten.