Iszapömlés – A tározó kiporzása miatt vörös por lepte be Kolontárt

A rendkívül erős szél az ajkai timföldgyár területéről származó vörös porral lepte be Kolontár belterületét és a településhez tartozó Lőrintepusztát – tájékoztatta Tili Károly, a település független polgármestere pénteken az MTI-t. Tili Károly elmondta, hogy a problémát jelezték a zöldhatóságnak és a katasztrófavédelemnek is.

A vörösiszapport az elmúlt napokban a szél az utakra hordta, ettől azok balesetveszélyessé váltak. Az egész környék úgy nézett ki, mint 2010 október 4-én, a katasztrófa napján. A harminc lakosú Lőrintepusztáról a gyerekeket nem is merték iskolába engedni a szüleik – közölte a településvezető, hozzátéve, hogy a kolontári Kossuth utcában és Arany János utcában azóta is piroslik a hó teteje a portól – tette hozzá. A polgármester szerint mindenképpen megoldást kell találni az erős kiporzás megakadályozására, mert ez a szél miatt időről-időre megismétlődik. A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. az MTI-érdeklődésére pénteken közölte: az iszapkatasztrófa után lezajlott technológiaváltás és hatósági előírások miatt nem lehet víz a tározókban. A timföldgyártás mellékterméke azóta a száraz vörösiszap, amelyet teherautóval szállítanak a kijelölt lerakókba. Korábban, évtizedekig hatósági előírás alapján – éppen a kiporzás megakadályozása érdekében – meghatározott mennyiségű vízzel fedték le az iszapot – jegyezték meg. A jelenlegi előírás szerint földdel borítják be a tározóban elhelyezett anyagot, majd növényzet telepítésével védekeznek a porzás ellen – áll a közleményben. A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt – az ügyben folyó büntetőper vádirata nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel -, több mint kétszázan megsérültek, és több száz ház lakhatatlanná vált.

Ajánlott tartalom

Az öreg erdők szénmegkötése Európában sokkal nagyobb, mint korábban gondoltuk

A maga nemében első ilyen összeurópai tanulmány kiszámította, hogy Európa meglévő erdői akár évi 309 megatonna szén-dioxid megkötésére is képesek lehetnének 150 éven keresztül, ha ezeket az erdőket nem használnánk tovább, hagynánk azokat növekedni és visszavadulni. Ez az Európai Zöld Megállapodásban a LULUCF-ágazatban 2030-ra megcélzott CO2-csökkentéssel (310 Mt/ha) egyenértékű és nagyobb, mint a gazdálkodás alatt álló erdők jelenlegi elnyelésének mértéke Európában (289 Mt/ha).