A hétfőn Ajka és Devecser között átszakadt tározóból folyamatosan ömlő barna iszap, más néven vörösiszap a timföldgyártás melléktermékeként keletkező, az egészségre meglehetősen káros anyag, ezért a II. veszélyességi kategóriába sorolják.

Iszapömlés – Az egészségre kifejezetten káros a vörösiszap

A hétfőn Ajka és Devecser között átszakadt tározóból folyamatosan ömlő barna iszap, más néven vörösiszap a timföldgyártás melléktermékeként keletkező, az egészségre meglehetősen káros anyag, ezért a II. veszélyességi kategóriába sorolják.

Összetételében erősen lúgos és nagy mennyiségű toxikus fémet is tartalmaz – egyebek mellett ólmot is. A vörösiszap lúgossága miatt, a bőrön maró hatást fejt ki, ezért azt azonnal bő vízzel kell lemosni, így lehet semlegesíteni az anyagot.
Az anyag radioaktív, de alacsony aktivitása miatt a közvetlen sugárzás veszélye elhanyagolható. Problémát jelenthet viszont, ha a szél sugárzó anyagokat szállít a közelből, így az anyag belélegezve akár tüdőrákot is okozhat.
Egy tonna alumínium gyártása során átlagosan három tonna erősen lúgos vörösiszap keletkezik. A nagy mennyiségű veszélyes hulladék biztonságos elhelyezése is számos környezeti, környezetvédelmi problémát vet fel.
A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt., amelynek Ajka melletti tározójából hétfőn nagy mennyiségű vörösiszap ömlött ki a szabadba gátszakadás, honlapján a következő olvasható: „Jól lokalizált, korszerűen megépített, monitor rendszerrel ellátott üzembiztos tárolók szolgálnak a vörösiszap tárolására. Nagy gondot fordítunk a vörösiszap-terek rekultivációjára, folyamatos a már feltöltött medencék termőfölddel és növényzettel történő lefedése. Az ISO 14001 szabvány szerinti környezetközpontú irányítási rendszert 1999-ben vezettük be.”

Ajánlott tartalom

Korszerű talajművelés nélkül nincs jövő

Magyarországon óriási a lemaradás a talajművelésben, változásra van szükség, nem spórolható meg a korszerű technológiai megoldások alkalmazása - jelentette ki a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora Kiszomboron.