Iszapömlés – Eddig 120 család jelezte, hogy új lakásba költözne

Eddig 120 család jelezte hivatalos kérdőíveken, hogy nem kíván elköltözni a vörösiszap-katasztrófa sújtotta térségből, de megsérült vagy lakhatatlanná vált ingatlanjaik helyett az újonnan épülő lakóparkban szeretnének élni – tájékoztatta a katasztrófavédelmi kormánybiztos szóvivője vasárnap az MTI tudósítóját.

Petróczi Tímea közlése szerint addig több mint 70 család úgy nyilatkozott, hogy el akar költözni az ajkai térségből, használt cserelakásba pedig félszázan költöznének.
A szóvivő az MTI-nek nyilatkozva megjegyezte: a teljes kárfelmérés még nem fejeződött be, és nem is tudtak minden károsultat nyilatkoztatni a szándékukról. A három héttel ezelőtti katasztrófában az eddigi felmérések szerint 364 lakóház sérült meg vagy vált lakhatatlanná Kolontáron, Devecserben és Somlóvásárhelyen.
A katasztrófavédelmi kormánybiztos utasítására eddig 288 kérdőívet osztottak szét a károsultak között, de több érintettet nem tudtak még megszólítani, mert a katasztrófa után mindenüket hátrahagyva elköltöztek rokonokhoz, ismerősökhöz, így felkutatásukra a rendőrség segítségét is igénybe veszik.

A Kolontáron kiosztott 53 kérdőív már eddig begyűjtött adatai szerint a Veszprém megyei településen – ahol a vörösiszap a legnagyobb pusztítást végezte, és ennek során kilenc falubeli meghalt, 35 ház vált lakhatatlanná és vár bontásra – 23 család nyilatkozott úgy, hogy nem akar elköltözni, hanem inkább a település másik részén épülő lakóparkban szeretnének tovább élni. Hárman más településre költöznének, míg hat másik család más megoldási lehetőséget szeretne.
Devecserben – ahol 297 lakás sérült meg, és 21 utcát öntött el az iszap – vasárnapig 70 család nyilatkozott úgy, hogy új lakást szeretnének a kisváros határában épülő lakóparkban, 51-en pedig használt ingatlanba költöznének. Más településre akar költözni 70 károsult, míg 60-nal tovább folyik az egyeztetés a megoldási lehetőségekről.
Somlóvásárhelyen a 21 vizsgált ingatlan tulajdonosai közül eddig egy család nyilatkozott úgy, hogy házuk tatarozása után maradnának, míg egy másik családdal még szintén egyeztetnek – mondta a kormánybiztos szóvivője.
Petróczi Tímea az MTI azon kérdésére, hogy a szakértői jelentések alapján hány lakást kell mindenképpen lebontani Devecseren a Kolontáron már bontásra ítélt 23 ingatlanon túl, nem tudott válaszolni, mondván, a szakértői kárfelmérések adatait még most egyeztetik, de a jövő hét folyamán várhatóan már minden adat ismert lesz.

A katasztrófavédelmi kormánybiztos csütörtökön mutatta be a kormány megrendelésére készült lakóházak terveit. Bakondi György az eseményen azt mondta, a kormány várhatóan a jövő heti ülésén dönt az új lakóparkok építésének finanszírozásáról, az építkezés pedig – az időjárástól függően – ezt követően kezdődhet el.
Zsigmond László, a károsultak házait tervező építész arról számolt be, hogy Kolontáron 33 ház helyett kell újat építeni, ezeknek a település dombján lévő víztorony közelében találtak megfelelő területet.
Hozzátette: Devecserben 296 ház került az iszap alá, ezek esetleges mentesítésének vizsgálata jelenleg is tart, így az újjáépítés pontos mértéke csak ezután derülhet ki.
Az építész szerint a házak tervezésekor a bakonyi térségre jellemző stílusjegyeket vették alapul, és a legkorszerűbb alapanyagokat és technológiákat alkalmazzák majd.

Turi Attila, az új lakópark másik tervezője arra is kitért, hogy ügyeltek az egységes utcakép kialakítására is, a településeken maradó lakók pedig jövendő lakhelyükre is magukkal vihetik korábbi utcanevüket.
Kolontáron a megsemmisült településrészen emlékparkot és mezőgazdasági kísérleti telepeket létesítenek – mondták az MTI tudósítójának az elmúlt napokban az ott dolgozó szakemberek.
Devecserben továbbra is zajlik a kárfelszámolás, a szemmel láthatóan is lakhatatlanná vált házak környékét kitakarították, Kolontáron pedig csak a bontási határozat kiadására várnak, mert a munkagépek már készültségben is állnak a falak dózerolására – mondták az MTI tudósítójának a helyszíneken dolgozó szakemberek vasárnap délután.

Ajánlott tartalom

A környezet jobban reagál az apróbb fejlesztésekre

Apró lépésekkel, tájazonos módon érdemes a tájba illő fejlesztéseket végrehajtani, figyelve arra, hogyan reagál erre a környezet - hangsúlyozta a Szent György-hegyi bornapok megnyitóján a közigazgatási és területfejlesztési miniszter Hegymagas községben kedden.