Eddig 120 család jelezte hivatalos kérdőíveken, hogy nem kíván elköltözni a vörösiszap-katasztrófa sújtotta térségből, de megsérült vagy lakhatatlanná vált ingatlanjaik helyett az újonnan épülő lakóparkban szeretnének élni - tájékoztatta a katasztrófavédelmi kormánybiztos szóvivője vasárnap az MTI tudósítóját.

Iszapömlés – Eddig 120 család jelezte, hogy új lakásba költözne

Petróczi Tímea közlése szerint addig több mint 70 család úgy nyilatkozott, hogy el akar költözni az ajkai térségből, használt cserelakásba pedig félszázan költöznének.
A szóvivő az MTI-nek nyilatkozva megjegyezte: a teljes kárfelmérés még nem fejeződött be, és nem is tudtak minden károsultat nyilatkoztatni a szándékukról. A három héttel ezelőtti katasztrófában az eddigi felmérések szerint 364 lakóház sérült meg vagy vált lakhatatlanná Kolontáron, Devecserben és Somlóvásárhelyen.
A katasztrófavédelmi kormánybiztos utasítására eddig 288 kérdőívet osztottak szét a károsultak között, de több érintettet nem tudtak még megszólítani, mert a katasztrófa után mindenüket hátrahagyva elköltöztek rokonokhoz, ismerősökhöz, így felkutatásukra a rendőrség segítségét is igénybe veszik.

A Kolontáron kiosztott 53 kérdőív már eddig begyűjtött adatai szerint a Veszprém megyei településen – ahol a vörösiszap a legnagyobb pusztítást végezte, és ennek során kilenc falubeli meghalt, 35 ház vált lakhatatlanná és vár bontásra – 23 család nyilatkozott úgy, hogy nem akar elköltözni, hanem inkább a település másik részén épülő lakóparkban szeretnének tovább élni. Hárman más településre költöznének, míg hat másik család más megoldási lehetőséget szeretne.
Devecserben – ahol 297 lakás sérült meg, és 21 utcát öntött el az iszap – vasárnapig 70 család nyilatkozott úgy, hogy új lakást szeretnének a kisváros határában épülő lakóparkban, 51-en pedig használt ingatlanba költöznének. Más településre akar költözni 70 károsult, míg 60-nal tovább folyik az egyeztetés a megoldási lehetőségekről.
Somlóvásárhelyen a 21 vizsgált ingatlan tulajdonosai közül eddig egy család nyilatkozott úgy, hogy házuk tatarozása után maradnának, míg egy másik családdal még szintén egyeztetnek – mondta a kormánybiztos szóvivője.
Petróczi Tímea az MTI azon kérdésére, hogy a szakértői jelentések alapján hány lakást kell mindenképpen lebontani Devecseren a Kolontáron már bontásra ítélt 23 ingatlanon túl, nem tudott válaszolni, mondván, a szakértői kárfelmérések adatait még most egyeztetik, de a jövő hét folyamán várhatóan már minden adat ismert lesz.

A katasztrófavédelmi kormánybiztos csütörtökön mutatta be a kormány megrendelésére készült lakóházak terveit. Bakondi György az eseményen azt mondta, a kormány várhatóan a jövő heti ülésén dönt az új lakóparkok építésének finanszírozásáról, az építkezés pedig – az időjárástól függően – ezt követően kezdődhet el.
Zsigmond László, a károsultak házait tervező építész arról számolt be, hogy Kolontáron 33 ház helyett kell újat építeni, ezeknek a település dombján lévő víztorony közelében találtak megfelelő területet.
Hozzátette: Devecserben 296 ház került az iszap alá, ezek esetleges mentesítésének vizsgálata jelenleg is tart, így az újjáépítés pontos mértéke csak ezután derülhet ki.
Az építész szerint a házak tervezésekor a bakonyi térségre jellemző stílusjegyeket vették alapul, és a legkorszerűbb alapanyagokat és technológiákat alkalmazzák majd.

Turi Attila, az új lakópark másik tervezője arra is kitért, hogy ügyeltek az egységes utcakép kialakítására is, a településeken maradó lakók pedig jövendő lakhelyükre is magukkal vihetik korábbi utcanevüket.
Kolontáron a megsemmisült településrészen emlékparkot és mezőgazdasági kísérleti telepeket létesítenek – mondták az MTI tudósítójának az elmúlt napokban az ott dolgozó szakemberek.
Devecserben továbbra is zajlik a kárfelszámolás, a szemmel láthatóan is lakhatatlanná vált házak környékét kitakarították, Kolontáron pedig csak a bontási határozat kiadására várnak, mert a munkagépek már készültségben is állnak a falak dózerolására – mondták az MTI tudósítójának a helyszíneken dolgozó szakemberek vasárnap délután.

Ajánlott tartalom

Az elmúlt 30 év egyik legnagyobb szúnyograjzására számítanak a kutatók a Balatonnál

Szerencsére „csak” a balatoni árvaszúnyog-helyzetről van szó – ezek a rovarok ugyan nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen a kutatók szerint.