Iszapömlés – Három hete történt Magyarország legnagyobb ipari katasztrófája

Az ajkai timföldgyár X-es zagytározójának gátja október 4-én, 12.25 perckor szakadt át, s a vörösiszappal szennyezett erősen lúgos víz azonnal elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely nagy részét. A közel egymillió köbméternyi anyag négy órán keresztül ömlött, és magával sodort embert, állatot, autót, házakat, egy élet munkáját. A példa nélküli katasztrófa miatt év végéig három megyében is fenntartják a veszélyhelyzetet, mert hónapokig eltart a teljes kárfelszámolás, és tartani lehet egy újabb gátszakadástól is, amely miatt a katasztrófa után öt nappal, egy hétre ki kellett üríteni Kolontárt, és kitelepítési készültségbe helyezték Devecser ötezer polgárát.
A katasztrófa nemcsak Magyarország, hanem Európa lakosait, a hazai és uniós tagállamok legfelsőbb politikai vezetését is megrázta. Megemlékezett az áldozatokról XVI. Benedek pápa, együttérzését és támogatását biztosította az Európai Parlament teljes testületének nevében Jerzy Buzek elnök, és a plenáris ülés napirendjére tűzték az esetet. Néhány nappal később hadmérnökök, uniós szakértők, valamint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői érkeztek a katasztrófa sújtotta térségbe.

A miniszterelnök és a belügyminiszter többször is járt Devecserben és Kolontáron, majd a teljes magyar kormány megtekintette a vörösiszap okozta pusztítást. Magyarországi látogatása során tárgyalt az iszapkatasztrófáról a magyar kormányfővel José Manuel Baroso, az Európai Bizottság elnöke is, míg az EU katasztrófavédelmi biztosa a helyszínen is tájékozódott.
Amikor Orbán Viktor miniszterelnök két nappal a tragédia után tájékozódott Kolontáron a kialakult helyzetről, úgy fogalmazott: az iszappal elöntött településrészen újjáépítésnek, helyreállításnak nem látja értelmét, a területet be kell keríteni örök mementónak, de ígéretet tett arra, hogy a károsultakat a kormány nem hagyja magára. Megjegyezte: ha a katasztrófa 12 órával korábban vagy később következik be, százak halhattak volna meg, ezért utasította a belügyminisztert, indítson vizsgálatot, meg kell találni a felelősöket.
A miniszterelnök kármentő alapot és bizottságot hozott létre, és ezzel egy időben országos gyűjtéseket indított. Az Országgyűlés példa nélküli gyorsasággal, egy nap alatt megalkotta és elfogadta a katasztrófavédelmi biztosi törvényt, és a zagytározót üzemeltető cég, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (MAL) Zrt. felfüggesztett, majd két héttel később újra indított tevékenységének felügyeletére megválasztotta kormánybiztosként Bakondi Györgyöt, a katasztrófavédelem főigazgatóját.

Az alumínium vertikumának valamennyi ágában tevékenykedő, 1995-ben alapított cég eddig három vezetőjét gyanúsította meg a katasztrófa ügyében eljáró Nemzeti Nyomozó Iroda, ezért a bíróság zároltatta magánvagyonukat. A károsultak jogi képviselőjének kezdeményezésére az ajkai bíróság előzetes bizonyítási eljárást rendelt el a katasztrófa okát és következményeit illetően, amely egyaránt felgyorsíthatja a felelősség kérdésének tisztázását és a kárrendezést. Bakonyi Zoltán vezérigazgatót halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségével, míg F. Józsefné, környezetvédelmi és laborfelelőst és Deák József műszaki igazgatót közveszélyokozással és környezetkárosítással gyanúsítják.
A Mal vezetése eddig nem ismerte el felelősségét a katasztrófáért, gyanúsításuk ellen panasszal éltek, és csak egy hét elteltével kértek bocsánatot az áldozatok hozzátartozóitól és a károsultaktól, de személyesen nem tekintették meg a pusztítást.
A környezetvédelmi államtitkár szerint a kár több tízmilliárd forint lehet, míg a cégvezetők néhány tízmillió forintnyi károkokról nyilatkoztak. A Mal Zrt. tulajdonosai az ország leggazdagabb embereinek számítanak, és a céginformáció adatai szerint 2008-ban a társaság értékesítésből származó nettó árbevétele 42,8 milliárd forint volt. Ők az első napokban az áldozatok temetési költségeinek átvállalása mellett 30 millió forint értékhatárban, 100-100 ezer forint gyorssegélyt ajánlottak fel a károsultaknak.

Ezt az összeget időközben 1,5 milliárd forintra emelték azzal a feltétellel, hogy öt éven át 300 millió forintot fizetnének be egy erre a célra alapított alapba. Viszont ahhoz, hogy ezt a pénzt a cég ki tudja termelni, arra kérték a kormányt, vonja vissza a kirendelt felügyeletet. A károsultak jogi képviselője és a Mal már megállapodott abban, hogy a kilenc áldozat hozzátartozóinak támogatásaként több millió forintot fizetnek ki még októberben, ha ehhez a kormánybiztos is hozzájárul.
Devecserben 297, Kolontáron 46, Somlóvásárhelyen 21 házat öntött el a vörösiszap, több mint 30 utca lett járhatatlan, és eddig 10 házat bontottak el, de további 250 várhat megsemmisítésre. Hétszáz ember még nem tudott hazatérni, sokan átmeneti szálláson és rokonoknál vannak elhelyezve. Kolontáron több mint százmillió forintos költséggel egy 620 méter hosszú, talpazatánál 25 méter széles védőgátat építetek a falu közepén, elzárva ezzel a megsemmisült településrészt. A lerombolt házak helyén emlékparkot alakítanak ki, míg az elöntött területeken mezőgazdasági kísérleti telepeket nyitnak, és energianövényeket termelnek.
Az otthonukat elvesztett károsultaknak egy lakóparkot építenének, de lehetőség nyílhat arra is, hogy a károsultak az ország más pontjain, állami tulajdonban lévő, értékarányos cserelakásra is igényt tartsanak.

Ajánlott tartalom

A szlovén tenger koralljai is veszélyben vannak a klímaváltozás miatt

Az Adriai-tenger szlovén részét sem kímélte az elmúlt évtizedekben a klímaváltozás, a korallfajokat is fenyegeti - közölte Lovrenc Lipej szlovén tengerbiológus.