Iszapömlés: hogyan kell tárolni vörösiszapot?

A zagytározókra vonatkozó szabályok függnek a különféle paraméterektől, Magyarországon három helyszínen tárolnak vörösiszapot – mondták szakértők az MTI-nek.

A zagytározókra vonatkozó előírások eltérőek lehetnek, befolyásolhatják ezeket a létesítmény méretei és tulajdonságai, a benne található hulladék mennyisége és minősége – fizikai és kémiai tulajdonságaival együtt -, a terület topográfiája, a tárolt zagy árhullámának csillapítására alkalmas tulajdonságai – hívták fel a figyelmet vízügyi szakemberek. Befolyásoló az az időtartam is, amely alatt egy lehetséges árhullám olyan területet ér el, ahol emberek tartózkodnak, az árhullám várható terjedési sebessége, várható szintje, e szint emelkedési sebessége, a tározó termőföldektől való távolsága, s bármely fontos, a területre jellemző körülmény, amely befolyásolhatja az emberi életet vagy egészséget fenyegető veszély mértékét.

A zagytározó gátak szerkezeti sérülése esetén az emberi életet fenyegető veszély akkor áll fenn, ha a víz vagy a zagy szintje a tározó területén kívül legalább 0,7 méter a talajszint fölött, a víz vagy a zagy sebessége meghaladja a 0,5 méter/sec-ot. Magyarországon a még működő ajkai timföldüzem mellett, továbbá a már bezárt almásfüzítői és mosonmagyaróvári timföldüzemek közelében vannak olyan zagytározók, amelyekben vörösiszap is található – mondta Szuhi Attila, az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület projektvezetője. Becslése szerint az Európai Unióban veszélyes anyagnak nem számító vörösiszapból körülbelül 35 millió tonnát tárolhatnak az országban.
A lúgos kémhatású vörösiszap a bőrt és a szemet marja, akár tárgyakat is szétmarhat. A vizekbe, folyókba kerülve halpusztulást okozhat, bár nem akkorát, mint a ciánmérgezés. Az emberekre nézve az is veszélyes, ha ily módon mérgezett állatot fogyasztanak – derül ki a Levegő Munkacsoport elemzéséből. Az értékelés szerint a vörösiszapnak a kiszáradt talajból felszálló pora is mérgező az emberek és állatok szervezetére. A vörösiszap olyan, súlyosan egészségkárosító nehézfémeket tartalmazhat, mint az idegméreg ólom, a rákkeltő kadmium, arzén vagy króm. Megvan az esélye, hogy radioaktív anyagok is feldúsulnak a vörösiszapban.

További súlyos veszélyt jelenthet, ha az iszap bejut a talajvízbe. Utóbbi szétterítheti a szennyeződést, ami bekerülhet az ivóvízbázisba, a termőföldekbe. Márpedig a nehézfémekkel szennyezett ivóvíz erősen mérgező. Egyes nehézfémek felszívódnak a növényekbe, ezért semmilyen terményt nem szabad fogyasztani, amely a szennyezett területen található. A szennyezett területen azonnal meg kell kezdeni kármentesítést, mivel a későbbiekben még nagyobb problémákat okozhat. A nehézfémmel szennyezett területeket általában talajcserével kármentesítik, a szennyezett földet pedig veszélyeshulladék-lerakóba teszik – mondták szakemberek.

Ajánlott tartalom

Közvetlenül a bankszámlára is utalható az italcsomagolás visszaváltási díja

A MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. által bevezetett REpont rendszer országosan biztosítja, hogy az italcsomagolások visszaváltási díját egyenesen a bankszámlára is lehet utalni - közölte a MOHU az MTI-vel.