Iszapömlés – Illés: Magyarország uniós pénzügyi alap létrehozását kezdeményezi

Magyarország olyan uniós pénzügyi alap létrehozását kezdeményezi, amely az ajkai térségben bekövetkezetthez hasonló környezeti-ipari katasztrófa esetén biztosítaná a kárfelszámolás anyagi fedezetét – közölte Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár kedden a térségben tartott nemzetközi sajtóbejáráson.

Mint elmondta, az EU-ban létezik katasztrófa esetére anyagi segítséget nyújtó alap, de az ilyen környezeti-ipari katasztrófákra nem biztosít forrást. Hozzátette: a féléves magyar uniós elnökség fő témája a vízpolitika, a vízminőség védelme, s ennek még nagyobb hangsúlyt ad az október 4-én bekövetkezett vörösiszap-katasztrófa.
Illés Zoltán kitért arra, hogy a károkozó helyett most a magyar állam áll helyt, s a kárelhárításra óriási összegeket kell fordítani. Az új alapban a hangsúlyt – közlése szerint – a megelőzésre kell helyezni; a magyar javaslat kapcsán uniós delegáció érkezését várják a térségbe.
Az államtitkár arról is tájékoztatta a magyar és a külföldi újságírókat, hogy a térségben szennyezett mintegy ezer hektár termőterület rekultiválására javaslatot dolgoztak ki az MTA talajtani kutatóintézetének szakértőivel. A javaslat szerint gyorsan növő fűzfajok termesztését ajánlják a már megtisztított területen, amely 2-3 év alatt biztosíthatná a térség ingyenes energiaellátását, pellettel (nagy nyomáson préselt szálas, rostos anyag felhasználásával) működő villamos és hőerőmű létesítésével. Illés Zoltán szerint az erőmű megépítéséhez 15-20 milliárd forintra van szükség, s ezzel munkahelyet is teremtenének a régióban.

Az államtitkár Jávor Benedek, a Lehet más a Politika (LMP) parlamenti képviselőjének társaságában az Európai Parlament két képviselőjét tájékoztatta a kialakult helyzetről és a megtett intézkedésekről.
Satu Hassi, a finn zöldpárt képviselőasszonya szerint a katasztrófa következményeivel szembesülve a legnagyobb hangsúly az elővigyázatosság elvén van, a cél a további hasonló veszélyhelyzetek megelőzése. Utalt arra, hogy az Európai Parlamentben múlt a héten tárgyaltak a magyar vörösiszap-katasztrófáról. A parlament szakértői csoportja javasolja a bizottságnak a környezetvédelmi felügyelőségek uniós szintű ellenőrzésének szigorítását, mert nem csak a cég, hanem az ellenőrző hatóságok felelőssége is felmerül a vörösiszap-katasztrófa kapcsán. A képviselő szerint a jelenlegi szabályozás hiányossága az is, hogy “a környezeti felelősségnek nincsenek azonosított pénzügyi forrásai”, amelyekből a kárelhárítást finanszírozni lehetne.

Ulrike Lunacek osztrák zöldpárti képviselő szerint a környezetszennyezés nem áll meg a nemzeti határokon, ezért az európai szintű szabályozás és a jogharmonizáció a legfontosabb feladat. Hozzátette: hiába van uniós szabályozás a veszélyes anyagok kezelésére, ha azt nem ültetik be megfelelően a nemzeti jogrendbe. Ulrike Lunacek közvetlen tapasztalatairól is tájékoztatja parlamenti képviselőtársait. “Látni kell, hogy itt az emberek hetekig-hónapokig küzdenek a vörösiszappal, és van akinek mindene megsemmisült” – mondta.
Az osztrák képviselő is szigorítaná az ellenőrző hatóságok ellenőrzését. “Nem hiszem el, hogy itt korábban megfelelő szintű hatósági ellenőrzés történt, és nem vették észre, hogy nagy probléma van a gáttal” – fogalmazott. A zöldpárti képviselő, aki korábban az európai zöldek elnöke volt, olyan EU-s vizsgálóbizottság felállítását javasolja, amelyet a tíz évvel korábbi romániai ciánszennyezés során hoztak létre.

Ajánlott tartalom

Az EU betiltja az erdőírtáshoz és erdőpusztuláshoz hozzájáruló termékek piaci forgalmazását

Jogszabállyal akadályozná meg az Európai Parlament és az uniós tagállamokat tömörítő Európai Tanács az erdőírtáshoz és az erdőpusztuláshoz hozzájáruló termékek piaci forgalmazását - közölte az Európai Bizottság kedden.